Aktuális nyitási, szolgáltatási és közlekedési híreinknek külön bejegyzést szentelünk, amit folyamatosan frissíteni fogunk. Mielőtt indulsz errefelé, érdemes idekattintani.
2021. május 2-től
Közlekedési hír! Tokajban már tavaly elindult a közúti híd gyalog- és kerékpársávjának kialakítása, ami a napokban a körforgalom felújításával folytatódik. Ezen a részen most lámpák irányítják a forgalmat, ami természetesen lassítja az átjutást egyrészt a hídon, másrészt a két városrész között. Ha Miskolc irányából érkezel hozzánk, mindenképpen érdemes Bodrogkeresztúron át jönni Tokajba. Saját tapasztalatunk szerint hétköznap elég gyorsan megy az átjutás, de hétvégén ez az idő azért hosszabb egy kicsit, szóval mindenképpen érdemes ezt bekalkulálni az utazásba!
0 Comments
Legutóbbi virtuális sétánk során a tokaji Bonchidai csárda melletti „nagy” parkolónál tartottunk egy pihenőt, és azt ígértem, az „óvárosról” egy másik alkalommal írok. Akkor most vegyünk új lendületet, és sétáljunk tovább! A parkolótól északi irányba – a közúti híd felé - tartva, alig néhány méter után is számos látnivaló akad. Egy házfalon Tenkács Tibor nagyméretű, vasból készült „Szüretelők” c. alkotása látható, ami 1973-ban készült, és sokáig a vasútállomás mellett volt látható. 2012-ben került mai helyére. Ez is jól mutatja, hogy Tokajban sétálva, a szőlő, a bor, a szüret nyomai, hangulata mindenütt tetten érhető. A Finánc-dombi kilátóhoz vezető lépcső mellett, az Erzsébet híddal szemben látjuk Nepomuki Szt. János szobrát, aki többek között a folyók, hidak, hajósok védőszentje is. Kicsivel mellette Németi Ferenc, Tokaj 17. századi várkapitányának szobra áll. Néhány lépcsőfok és a Rákóczi család várait (Tokaj, Sárospatak, Regéc és Szerencs) ábrázoló makettekhez érünk. A Rákóczi utca elején, a házak tövében még látszanak azok a vulkáni sziklák, amelyekhez valamikor a tokaji révet rögzítették – ezért is emlegették a várost Kőrév (Kuurev) néven anno a 11. században. Menjünk is fel rögtön az Óvár utcába, hogy elkerüljük a mindennapi bevásárlásra, postára és egyéb üzletekbe igyekvő embereket. A keskeny utcán különösebb látnivaló nincs, viszont a legenda szerint innen, az egykori paplangyárból (ma már nem látható épület) indult 1890-es városi tűzvész. Alig 300 métert sétálva jutunk el Paulay Ede, a Nemzeti Színház egykori igazgatójának szülőházához. A felújított, átépített ingatlan ma a Paulay Borháznak ad otthont. Az Óvár utcán tovább sétálva északi irányba egy kisebb útkereszteződéshez érünk. Innen kitérhetünk a gyógyszertár és a Rákóczi pince között a város főterére, de inkább menjünk tovább a Dózsa György utca felé. Egy sarki, patinás épületen emléktábla jelzi, hogy itt élt és alkotott Tokaj – a művészettörténet számára egyelőre ismeretlen – festője, Helm Sámuel. Tovább sétálva bal oldalon a római katolikus plébánia 1693-ban készült épületét és az egykori evangélikus udvart találjuk, melynek turisztikai célú felújítása már megkezdődött. Egy kis térre, útelágazáshoz érünk. Itt is találunk egy újabb Nepomuki Szt. János szobrot, amely 1802-ben készült, és eredetileg ez a szobor állt a hídfőnél. Pici pihenőt tartva leülhetünk a Rákóczi pince udvara melletti kicsiny Oestrich-Winkel tér padjaira, aztán balra fordulva vágjunk neki a hegynek! Tavasszal, a virágzó vadcseresznye fák, vagy ősszel a színesedő levelek idején a legszebb ez az utca, amit a tervek szerint hamarosan egy teljes felújítással tesznek még varázslatosabbá és a világörökséghez méltóvá. Jobbra az 1802-22 között épült református templomot láthatjuk. (Megígérem, hogy egyszer a templomoknak, vallási épületeknek egy külön virtuális sétát szentelek) Szemközt a Dobogó pincészet vadszőlővel befutott házfala, az út másik oldalán Veress Gyula Alpár szobra, a Szőlőtaposó lányka teszi kellemessé a környezetet. Habár régen, a hagyományos szüreteken a férfiak taposták a szőlőt a fából készült kádban vagy dézsában, az alkotó azonban egy kislány mellett döntött. Érdemes megnézni a szobor aprólékosan kidolgozott hajviseletét, ruházatát. A szobortól nem messze található egy magyar és lengyel nyelvű emléktábla, a skót származású, krosnoi (Lengyelország) borkereskedő Robert Wojciech Portiusról. Ő volt a Tokaji borok első nagy lengyelországi importőre, európai királyi udvarok szállítója.
Aki úgy döntött, hogy eleget sétált, beülhet a jobb oldalon, hatalmas támfal tetején hívogató - várkapuszerű bejáratán át elérhető - Hímesudvar pincészetbe, ahol mindig kedvesen fogadják a nem feltétlen borszakértő túrázókat is. Aki pedig még nem elég fáradt, az a piros turista útvonalon felmehet a Szeles-tetőre és onnan a további túraútvonalakra (lásd előző séta), vagy az Aranyosi út végéről visszatekinthet a városra és az Alföldre. Mára ennyi, egészségünkre a sétát. Legközelebb a főtérrel folytatjuk. Jó pihenést, jó borozást kívánok! Megjelent a Tokaji borvidék jelenlegi legfontosabb és egyben legborbarátabb kiadványa, a TOKAJ KALAUZ GUIDE, melynek népszerűségét jelzi, hogy ez már a negyedik kiadása.
Szerzőjét, Ripka Gergely-t az a szakmai megtiszteltetés is érte az év elején, hogy a gasztronómiai kiadványok Oscar-díján, a Gourmand Awards -on a 4 jelölt közé jutott az "Európai bor" kategóriában. A bor- és útikalauz kiváló útmutató kezdőknek és haladóknak, otthon kóstolóknak és utazóknak. A pénteki online premier után szombaton nekünk is leszállította Gergő az első példányokat, melyet önállóan is megrendelhetsz, de akár ajándékba is megkaphatod, ha a "fullextra" borválogatásunkat teszed a kosaradba. A horgászok minden évszakot horgászszemmel néznek. Amíg „mások” kora tavasszal a meleg időt, a zöldellő fák és virágzó rétek látványát, vagy a hosszabbodó nappalok okozta lehetőségeket várják, addig a horgász agya a nap túlnyomó részében a horgászati lehetőségek határainak kitágulásán kattog. Márciusban és áprilisban indul csak igazán a szezon – itt az ideje leporolni a téli pihenőbe belefáradt horgászbotokat, orsókat, felszereléseket! De vajon minden horgászati módszer számára virágzó lehetőségekkel kecsegtet a tavasz? Vajon pergetni is érdemes márciusban? A válasz egyértelműen igen! Habár az év 3. és 4. hónapja tele van a ragadozó halainkat érintő tilalmi időszakokkal. Március 1-től tilos süllőre, balinra, sügérre és kősüllőre horgászni. Ugyanakkor még tart a februárban kezdődött csukatilalom is (ami április 1-től ér véget). Éppen ezért, ez az időszak rendkívül nehéz a pergető horgászok számára, de nem jelenti azt, hogy teljes egészben le kellene mondanunk a műcsalis pecáról. A legtöbb fanatikus pergető ilyenkor az idegenhonosnak számító feketesügéreket üldözi valamelyik telepített tavon, vagy a rohanó (és gyakran rapszodikus vízállású) patakok, kisfolyók partjait járja remélve, hogy be tud cserkelni egy-egy szebb domolykót. Azonban a vadvizek, nagy folyók szerelmeseinek sem kell csüggedniük, hiszen van két olyan halfaj, amit még nem véd tilalom márciusban, és bizony nagyon is jól foghatók a gyorsan melegedő vizekben. Ez a két halfaj pedig a harcsa és a jászkeszeg! Aki Tokajba látogat kora tavasszal, annak bizony mindkét halfaj megfogására van lehetősége, hiszen a Bodrog híres hatalmas jászkeszegeiről, a Tisza harcsaállománya pedig egészen kivételes. Tehát, a természetszerető pergetők itt egy helyszínen, akár egy napon belül is, horgászhatnak két olyan halfajra, amik merőben eltérően viselkednek, és két teljesen eltérő horgászélményt nyújtanak az arra érdemeseknek. A két faj céltudatos horgászatának teljesen különböző a felszerelésigénye is. Kezdjük a jászkeszeggel, ami tulajdonképpen nem is keszeg - nevével ellentétben – hiszen ő egy pontyféle. Azonban ezen tulajdonsága sem akadályozza meg abban, hogy ragadozó módjára vadásszon kishalakra az év nagyrészében, de különösen tavasszal és ősszel. Egyébként a kishalakon kívül szinte mindent megeszik; étrendjének nagyrészét vízbe hulló bogarak és rovarok teszik ki, de ugyanígy elfogyaszt rákokat és piócákat is, sőt, nyáron még a vízparti eperfákról lehulló vadeper szemeket is összeszedegeti. Jászkeszegre UL (ultra light) felszereléssel kell készülnünk. Pergető botunk legyen alkalmas a kisebb csalik eldobására. Csónakból a rövid, 2 méter körüli, nagyjából 1-10 gramm dobósúlytartományú botokat részesítjük előnyben, kicsi 1000-s, 2000-s orsóval kombinálva, melynek dobjára vékony, 0,06 – 0,08 mm vastag nanofil vagy fonott zsinórt csévélünk. A jászkeszeg szája kicsi, ezért 2-5 cm közötti wobblerekkel, plasztikcsalikkal és fém műcsalikkal (körforgók, támolygók) pergethetünk rájuk eredményesen. A műcsalik színének megválasztásakor pedig inkább a sötétebb és élethűbb árnyalatokat részesítsük előnyben! A jászokat ebben az időszakban a mélyebb vízrétegekben (is) érdemes keresni. Ahol a sodorvonal kijjebb tolódik a part menti sávba, és közvetlenül a vízre hajló fák, bokrok ágai alatt már kellő (2-4 méter) mélységek vannak, ott kell keresnünk a jászkeszeg rajt. Itt a sodrás folyamatosan táplálékot görget a part menti sávba szoruló halak elé, ami a jászok számára különösen előnyös. A jász nem magányos hal; ahol fogunk egy példányt, ott valószínűleg több is van, csak tudni kell becsapni őket. Horgászatuk során azonban nagyon csendesnek és óvatosnak kell lennünk, mert rendkívül okos, elővigyázatos halak, és ráadásul jól is látnak! A jászkeszeggel szemben, az ebben az időszakban szintén jól foghatók ragadozó, hazai vizeink legnagyobbra nővő hala, az édesvizek csúcsragadozója, a szürkeharcsa! A harcsa horgászata méreteiből adódóan nagyon erős felszerelést igényel. Így harcsára, rendkívül erős, direkt erre a halfajra szánt botokat, orsókat és zsinórokat kell választanunk. A bot-orsó összhangon túl pedig a felszerelés minden apró elemére is nagy figyelmet kell szentelnünk, pl. a kapocs, a műcsali, a műcsali horgai és kulcskarikái, mert ha nem így teszünk, a bajszos ragadozók meg fogják találni felszerelésünk leggyengébb pontját, és emiatt lehet, hogy életünk legnagyobb fogását fogjuk elveszíteni. A harcsák tavasszal a felmelegedő víz hatására egyre aktívabban kezdenek táplálkozni. Ahogy a víz hőfoka eléri a 6-7 Celsius fokot, már jó eséllyel megfoghatók műcsalikkal is. Majd, amikor 8 Celsius fok fölé emelkedik a víz hőfoka, akkor robbanásszerüen zabálni kezdenek, és ilyenkor már az ősi szerszám, a kuttyogató hangjára is jól reagálnak. Persze ezek az értékek nem törvényszerűek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a Tiszán bizony igazak. Ebben az időszakban - amíg a víz el nem éri a 14-15 fokot - esik el a legtöbb nagy harcsa nálunk is a tokaji Tiszán. Ilyenkor agresszívan támadnak wobblert, gumihalat, és minden olyan műcsalit, aminek számára tetszetős a mozgása, és az bekerül a támadási zónájába. Ezt a mohóságát tudjuk mi is kihasználni. Kezdetben még csak a mélyvizeken és a nagyobb medertöréseken tudjuk megtalálni őket, majd ahogy melegszik az idő úgy húzódnak egyre a sekélyebb vizekbe, követve a tápláléhalakat, amik a gyorsan melegedő 2-3 méter mély vizeket keresik fel tavasszal. Két nagyon eredményes módszert alkalmazunk. Amikor még a mélyben vannak, többen is egy viszonylag kicsi, jól behatárolható helyen, akkor a csónakkal föléjük kötünk és gumihalainkat kidobjuk irányukba. A plasztikcsalikat lassan, a fenék felett vezetjük, így próbáljuk becsapni a rafinált bajszosokat. A másik módszer esetében nem horgonyzunk meg, hanem a folyó sodrását kihasználva, hagyjuk, hogy a folyó sodorja a csónakunkat, és közvetlenül a hajó alatt vertikálisan (függőlegesen) emelgetjük műcsalinkat. Ezt már akkor alkalmazzuk, ha a melegebb víz hatására szétszéledtek a halak, és nem egy koncentrált helyen tartózkodnak, hanem egy hosszú folyószakaszon bárhol felbukkanhatnak. Van tehát élet a csukán és a süllőn is túl a ragadozóhalak szerelmesei számára, nem kell szögre akasztani a pergető botokat tavasszal sem. A lényeg, hogy a megfelelő helyen, a megfelelő felszereléssel és műcsalikkal, tudatosan célozzuk meg a fogható ragadozókat, a jászokat és a harcsákat. Tokajban – egyedülálló módon – mindkét halfaj megfogására jó esélyünk van! Egy-egy fárasztó, pergetéssel töltött nap után Tokajban - természetesen - a legjobb levezető program, ha felkeressük a hűs pincéket is, ahol ilyenkor már néhány új bort is szívesen mutatnak a gazdák! Elkezdődött az időpont foglalás a tavaszi pecatúrákra!
Ha helyi horgászvezetőre lenne szükséged, keress bizalommal! Ha kinézünk, hó most nincs, bár ki tudja, mire ezt olvasod, igazán zordra változhat az időjárás. De tél van, és csend van Tokajban. Érdemes ilyenkor Tokajba jönni? Figyelembe véve, hogy a vírushelyzet miatt a múzeumok zárva vannak, a vendéglátóhelyek leginkább csak vásárlásra és elvitelre kínálnak ételt-italt. A válasz, igen. Most is érdemes eljönni, friss levegőt szívni, egy hosszú séta alatt kiszellőztetni a fejünket, kellemesen elfáradva feltöltődni. Merre induljunk? Hegyre vagy a folyópartnak, vagy csak sétáljunk a városban? Itt is - ott is tudunk legalább 2-3 órát túrázni. Vonattal érkezünk. Ekkor a vasútállomástól a Szerelmi pincesoron sétálva, a pincesor végétől két irányba is indulhatunk. (A pincesor autóval is jól megközelíthető, de a parkolás nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz). A pincesor végén egyenesen tovább haladva, betonozott úton a Hétszőlő tanösvényre juthatunk. Itt erőnlétünknek és kedvünknek megfelelően választhatunk a zöld-, a sárga- és a piros négyzet útjelzések közül. Mindhárom jelzés a szőlőbirtok területén, betonozott úton halad – egy darabig együtt, majd elágaznak. Időnként munkagépek is járnak, tehát figyelmesen közlekedjünk! A zöld négyzet alig emelkedik, csupán egy kisebb szőlőtáblát kerül körbe. A sárga négyzet útvonalán már vannak kaptatósabb részek, de a pihenőhelyeknél, információs tábláknál egy kis szünet alatt új erőre kaphatunk és megismerhetjük a tokaji szőlőfajtákat is. Cél a Hétszőlő felirat, majd onnan visszaereszkedünk a kiindulási pontra. A piros négyzet jelzés elég meredek, ezen a birtok felső határáig, a Kusajd dűlő tetejéig juthatunk. A Hétszőlő dűlő tetejéből csodálatos panoráma nyílik Tokaj déli részére és a Taktaközre. Jó időben a Tiszaújvárosi Vegyi Művek kéményei is látszanak. Ha kalandvágyók, és /vagy a természet megszállottjai vagyunk, a Szerelmi pincesor végétől jobbra, a hegy felé fordulva egy részen betonozott úton haladhatunk a Szerelmi dűlőben. Az út első harmada még nem annyira meredek szerpentineken vezet, ám az utolsó egyenes szakasz után van egy komolyabb emelkedő. Ennek a végén jobbra tartva elérhetjük a Tehéntánc tetőt, ahonnan a tábla iránymutatását követve átvághatunk a TV toronyhoz, vagy tovább menve a Finánc dombi kilátóhoz juthatunk (bár tegyük hozzá, ez a szakasz nincs pontosan jelezve). Itt megint eldönthetjük, hogy a Kilátóhoz vezető kőlépcsőkön, vagy a betonozott mélyúton jövünk le. Az elsőt választva az Erzsébet hídhoz, a másodikat választva a Tokaji Ferenc Gimnázium mögött, a Munkaügyi központ parkolójába érkezünk. Nézd meg térképen a dűlőket itt! A Szerelmi pincesorról indulva a zöld turistajelzésen a Szeles tetőhöz érünk. Ha nem az első dolgunk a pihenő padokra való lezökkenés, hanem kicsit keleti irányba tartunk, gyönyörködhetünk a városképben, illetve az elénk táruló folyók és az Alföld panorámájában. A Szeles tetőről három választási lehetőségünk van: 1) a piros háromszög jelzést követve a tokaji TV toronyhoz juthatunk. 2) A zöld jelzésen tovább haladva, a Hideg-oldal nevű dűlőt is megkerülve a Fesztiválkatlan mellett jövünk le, a Torkolat panzióhoz – a város valamikori északi kapujához - érkezünk. 3) a piros turistajelzést követve, a temető mögött a Dózsa György utcára érkezünk. Ezen az útszakaszon van egy elég meredek rész, esős időben, vagy eső után nagyon nehezen járható. Viszont megéri a fáradtságot, mert a Hímesudvar hívogató bejárata is itt nyílik, érdemes betérni egy rövid pihenőre és egy pohár borra a hangulatos kertbe. Ha már a TV tornyot említettem, innen a betonutat követve legyalogolhatunk Tarcalra, ahonnan taxival, vagy vonattal tudunk visszatérni Tokajba. A toronytól indulva 2-3 percen belül elérjük a sípályát, ami nem hóágyúzott, de megfelelő hóviszonyok esetén kezdőknek ideális terep. Ugyancsak a Szerelmi pincesorról indul a Borostyán tanösvény, amely egy idő után bekapcsolódik a zöld turistajelzésbe. Számos táblánál állhatunk meg egy szusszanásnyi időre, hogy a Kopasz-hegy növény- és állatvilágát jobban megismerhessük. Ezekhez a túrákhoz mindenképp ajánlott a megfelelő lábbeli, túraöltözet, esetleg túrabot. A jelzésekről letérni nem célszerű, mert számos mély árok, vízmosás húzódik nem is túl messze a turista utaktól. A Bajcsy-Zsilinkszky Endre úti „nagy” parkolóból is számos lehetőség kínálkozik. Akik éppen csak kicsit akarnak hegyet mászni, azoknak a Finánc-dombi kilátó a legközelebbi úti cél. Habár lépcső vezet fel, párás, esős időben csúszásveszéllyel kell számolni az elég meredek útvonalon. A megfelelő, bokát tartó lábbeli erre a rövid szakaszra is erősen ajánlott. A kilátóból leginkább a Tisza és Bodrog összefolyására, valamint a Kelet felé szomszédos településekre látni. A parkolótól a Széchenyi sétányon, a Tisza töltésén, déli irányba indulva az egykori Sóvámház / Rákóczi-Dessewffy kastély mögött és a futballpálya mellett haladunk. Az ÉVIZIG székház mellett találjuk az árvízi emlékművet, amely a Tisza 2000. évi, eddigi rekord magas, 928 cm-es tetőzésének állít emléket. Innen tovább haladva Dél felé már nincs jelentősebb látnivaló, hacsak a várostól jóval távolabb eső halastavakat, vagy az Ively-ér átereszét nem érezzük annak. Viszont aki idáig elsétál, azt a csend, és tiszta idő esetén a Kopasz-hegy látványa kárpótolja a megtett távért. Ha van kísérőautó – ami a kiadós séta után felvesz minket - akkor a töltésen még tovább sétálva a szomszédos Tiszaladányra is elérhetünk. A parkolótól északi irányba tartva az „óvárosba” jutunk. A XIX. századig – amikor is kiépül a város déli, úgynevezett Kis-Tokaj része – csupán ez a rész volt ismert Tokajként különböző neveken (Tisza – Tokaj, Nagy-Tokaj). Itt szinte minden háznak külön meséje van, de erről majd egy másik alkalommal. A túra- és sétaútvonalak hangulatát és szépségét csak személyes résztvéttel tudod igazán átélni, úgyhogy bakancsot fel, mindig vár Tokaj!
|
kategóriák
All
Régebbiek
January 2024
|