A ZÉTA SZŐLŐFAJTÁRÓL

Kneip Antal / Szőlészeti kutatásvezető / Tokaji Kutatóintézet

A ZÉTA Története

A Tokaji Borvidék három elterjedtebb szőlőfajtája, a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamuskotály születésését valószínűleg véletlen, több száz, talán ezer évvel ezelőtti természetes kereszteződésnek köszönheti, a lehetséges szülőjelöltekre a modern genetikai vizsgálatok segíthetnek rámutatni. A kisebb területen termesztett Zéta szülőfajtái azonban bizonyosan ismertek: a Furmint és a Bouvier keresztezésével állították elő Dr. Király Ferenc és munkatársai 1951-ben Pécsett, a Zengő, a Zenit és a Zeusz “féltestvére”.

 A korábban Oremus névvel jelölt  fajtát 1999-ben a híres sátoraljaújhelyi dűlővel való névazonosság miatt átnevezték a ma is használatos Zétára, melyhez az ötletet Gárdonyi Géza regényhőse adta. A szőlőnemesítési program célja az elterjedt, viszonylag késői érésű fehér szőlőfajták, mint az Ezerjó és a Furmint tulajdonságainak átvitele volt egy korai, biztonságosabb beérésű új fajtába. A koraiság kialakítását a Bouvier felhasználása segítette: a franciás hangzású nevet  Clotar Bouvier szőlőnemesítő viselte, aki a mai Szlovénia területén 1900-ban fellelt, valószínűleg természetes úton létrejött jelölt továbbnemesítésével állította elő a Bouvier-t. 

Zéta ültetvény a tokaji Malomfeli dűlőben (alsó tábla)

​A hivatalos állami elismerést 1990-ben kapott Zétából 1999-ben csupán 34 hektárt műveltek a Tokaji Borvidéken, a 2000-es évek elején indultak nagyobb telepítések, így jelenleg közel 116 hektáron termesztik. Szőlőtermesztési szempontból határozottan zöldmunka-igényesebb a Furmintnál, Hárslevelűnél. Sok hajtást nevel, rejtett rügyei gyakran kifakadnak a tőkék törzsén, a termőkaron is, ezek időben való eltávolítása kulcsfontosságú a megfelelően szellős lombozat kialakításához.

Zéta - túléretten - késői szüret alapanyagként

Zéta - részben aszúsodva - szamorodnihoz

​A koraiság legalább 10 nap, gyakran két hét vagy akár több a Furminthoz viszonyítva, mely a szeszélyes őszi időjárást tekintve sok esetben sorsdöntőnek bizonyulhat. Aszúsodás nélkül, töppedéssel is kiválóan alkalmas lehet késői szüretre, még az őszi esők megérkezése előtt. Viszont ha aszúsodásnak indul, kisméretű, tömött fürtjei egyenletesen esnek át a nemesrothadáson, így az aszúszemek gyűjtése is szapora. Mivel a botritizálódott bogyók “pergésre”, azaz a fürtkocsányról való leválásra hajlamosak, óvatosan kell eljárni a Zéta aszú szüreténél. A késői érésű, illetve az aszúsodott Zéta is igen koncentrált, gazdag, mézes jellegű aromavilágot hordoz, mely természetesen édes boraira is jellemző. A fajta hátrányaként a viszonylag alacsonyabb savtartalmat lehetne emíteni, ezért különösen forró nyarat és őszelőt követő szüreteken érdemes lehet házasítani a markánsabb savtartalmat hordozó Furminttal.

2021. Június 19. 17:00

ZÉTA száraz

Zéta borbemutató