A Furminthoz hasonlóan valószínűleg természetes kereszteződéssel létrejött, régi magyar szőlőfajta. A genetikai vizsgálatok alapján egyik szülője a Furmint. Első írásos említése Tokaj-Hegyaljáról, 1723-ból való. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy levelének alakja kissé emlékeztet a hársfáéra, ez az elnevezés más nyelvekben is megjelenik (francia “Feuille de Tilleul”, német “Lindenblättrige”). Érdekes egybeesés, hogy borának illata szintén gyakran emlékeztet a hársmézre. Hagyományosan a Furminttal vegyesen, egyharmad arányban ültették, annak kemény, savasabb karakterű, visszafogottabb illatú borának lágyításásra, az aromavilág gazdagítására szolgált.
Alfajtáit Németh Márton írta le Ampelográfiájában: a Nemes Hárslevelű hosszú, hengeres fürtű és jól termékenyül, a Fecskefarkú alfajta fürtje nagyon hosszú, laza, végén gyakran elágazik, kevésbé jól termékenyül, míg a Rúgós Hárslevelű fürtje kicsi, nagyon laza, gyakorlatilag értéktelen. A klónszelekció során egy-egy értékesebb tőke továbbszaporításával emelhető a fajta értéke, ez a Hárslevelű esetén jobban beérő, egyenletesebb fürtméretű, jobb lényeredékű, finom zamatú borokat adó klónokhoz vezetett. Ilyen a legelterjedtebb klón, a T.311 Tarcalról, de említhető a Kecskeméten szelektált K.9, illetve a pécsi P.41 is.
Lazább fürtjeit a Furminthoz képest kisebb, vékonyabb héjú bogyók alkotják. Fürtjei nem ritkán hatalmasra nőnek, “akkorák, mint egy kismalac”, szüretkor gyakran fotózkodnak is vele a szedők. A levélszéleken a fogak lekerekítettek, míg szülőfajtájánál hegyesek, fűrészesek, így könnyen elkülöníthetőek. A Furmintnál gyámoltalanabb: rosszul tűri a vízhiányt, hamarabb megjelennek rajta a tápanyaghiányra utaló tünetek, érzékenyebb a betegségekre, főként a lisztharmatra, valamint a fagyra is. Gondos területválasztással, kellő odafigyeléssel termeszthető sikeresen. Az aszúsodásra kevésbé hajlamos, viszont késői érésben jól betöpped. A már említett hársmézes, fűszeres aromavilág a száraz és édes Hárslevelű borokra egyaránt jellemző, jól áll neki egy kevés maradékcukor is. Házasításokban nagyon jó kiegészítője a Furmintnak. Termőterülete a Tokaji Borvidéken 1120 hektár, a szőlőültetvények 20 %-a (TBHT, 2018). Teljes hazai termőterülete 1612 hektár (2008), hagyományosan termesztik az Egri Borvidéken a debrői körzetben, Somlón, a Balaton északi partján és Villányban is. Külföldön Ausztriában, Szlovákiában, Romániában találhatóak kisebb ültetvényei. Tudj meg mindent a Tokaji borvidék többi szőlőfajtájáról is!
0 Comments
Bár genetikai vizsgálatokkal még nem igazolódott, a szőlőfajták kutatói, az ampelográfusok többsége egyetért abban, hogy a romániai “Grasă” (román “kövér”), vagy “Grasă de Cotnari” és a Kövérszőlő egy és ugyanazon fajta. Bár ezzel az elnevezéssel csak a XIX. századtól kezdve találkozhatunk a tokaji fajták felsorolásánál, szakemberek szerint a Kövérszőlő megegyezik a “Fejérszőlővel”, mely már a XVII. századi szövegekben felbukkan. A romániai Cotnari környékén szintén több száz év óta termesztik. Itt három változatát is leírták: a sárgás, illetve zöldesebb bogyószínűt, illetve a ropogós bogyóhéjút. Ez a változatosság Cotnari térségére utalhat, mint a Kövérszőlő lehetséges szülőhelye. Egy romániai monda szerint III. István moldvai fejedelem Mátyás királynál járt vendégségben Gyulafehérváron, ahol annyira lenyűgözte a megkóstolt Kövérszőlő bor, hogy már vesszőivel tért haza a fajta meghonosítása céljából. Egy másik történet szerint a Kövérszőlőt a XV. század végén a német Gutnar vitte magyar területről Cotnari térségébe, ahol nevét adta a szőlőket telepítő falunak (Gutnar-Kotnar).
Nagyméretű, sötétzöld, mélyen fogazott leveleiről, hatalmas (kövér) bogyóiról és nagy fürtjeiről könnyen felismerhető. Hónaljhajtásai erőteljesen növekednek, külön odafigyelést kíván, hogy a fürtök körül ne váljék túlságosan sűrűvé a lombozat, mely lassíthatja az érést és növeli a gombás betegségek, illetve éréskor az ecetesedés kockázatát. Utóbbi megjelenését fokozza, hogy a darazsak, vaddisznók is szívesen megkóstolják a könnyen felszakadó héjú érett bogyókat. A Furmintnál egy-két héttel korábban érik, száraz bor készítéséhez általában szeptember végén-október elején szüretelhető. A Tokaji Kutatóintézet vizsgálatai szerint olyan régi, fehérbort adó szőlőfajtákkal összehasonlítva, mint a Gohér változatai, a Balafánt vagy a Fehér járdovány, a száraz Kövérszőlő karaktere és minősége ért fel leginkább a Furmintéhoz. A korábbi századokban valószínűleg annak is köszönhette népszerűségét Tokaj-Hegyalján, hogy a nemesrothadáson átesve igen nagyméretű, kiváló minőségű, gazdag ízű, “zsíros” aszúszemek szüretelhetőek a Kövérszőlő tőkéiről, illetve ez az ízgazdagság az édes borkülönlegességeit is jellemzi. Sokan frissen fogyasztva, csemegeszőlőként is kedvelik nagy, dekoratív bogyóit, bár vékony héja miatt rosszul szállítható, könnyen felreped.  A cotnari régió térképe és elhelyezkedése egy 70-es évekbeli román kiadványból. Romániában több mint 400 hektáron termesztik, elsősorban a moldovai dombvidéki borvidékhez tartozó tizenkét “hegyalja”, azaz körzet közül a már említett Cotnari térségében, másodsorban a havasalföldi és olténiai borvidéken, Dealu Mare térségében. Száraz, félédes, édes és késői szüretelésű borok is készülnek terméséből. A Tokaji Borvidéken a filoxéravészig igen fontos fajta, majd szinte teljesen eltűnt a szortimentből. Az 1990-es években jelennek meg kisebb telepítései, napjainkban kicsivel több, mint 50 hektáron (a borvidék alig 1%-án) termesztik, borát 1998-tól lehet újra Tokaji névvel címkézni. 2020. Tokaji Kövérszőlőszáraz | dry / 0,75l alkohol | alcohol: 11,94% maradékcukor | residual sugar: 8,4 g/l sav | acidity: 7,6 g/l készült | bottled: 980 palack | bottles nébih engedélyszám: IHZG egységár: 5334,-HUF/liter 2015 óta készítünk száraz bort is ebből a nagyon ritka tokaji szőlőfajtából. A visszajelzések arra biztatnak minket, hogy ne szakítsuk meg ezt a szokásunkat, így íme itt a 2020-as évjárat! Szeptember végén szüreteltük a szépen beérett szőlőfürtöket. Az erjedés tölgyfardóban, lassan, nyugodtan zajlott le és a tisztítási műveletek után a bor további 3 hónapot töltött még hordóban. Ízben vastag, komplex, inkább fűszeres, kissé ásványos, citrusos. Illatban halvány fúszeresség, körte és őszibarack. Érdekességek a Kövérszőlőről itt! BORTESZT | Borrajongó blog / 2021. július "Egy ritka, száraz iskolázású kövérszőlő. Visszafogott fehér húsú gyümölcsös, őszibarackos illat, enyhe trópusi érintéssel. Gömbölyded, finom szövésű korty fogad szájban, a savak és a maradékcukor szépen kiegyensúlyozzák egymást. Ízében őszibarack, körte, fehér húsú gyümölcsök, egy kevés citrus és fűszer" 2018. Tokaji Kövérszőlő, késői szüretSold out édes | sweet 0,75l Malomfeli dűlő | single vineyard alkohol | alcohol: 12,5% maradékcukor | residual sugar: 57 g/l sav | acidity: 5,6 g/l készült | bottled: 2170 palack | bottles Túlérett, töppedt fürtökből válogatott alapanyag. 5 hónap fahordós érlelés. Érdekességek a Kövérszőlőről itt. BORTESZT | Ripka Gergely-Tokaj Guide / 2020. június "Édes verzióban is megcsodálható a történelmi fajta. A rá jellemző (édesben is) visszafogott, enyhén herbális, vegetális jelleget mutatta orrban. A korty nagyon kerek, nem mondható hosszúnak, viszont egyensúlyos (57 g/l cukorral), finom és mindenekelőtt tiszta zamatú. Lazább, közérthető, egyszerű édes bor, mindennapi fogyasztáshoz. 5+" 2014. Tokaji Kövérszőlőédes | sweet 0,375l Malomfeli dűlő | single vineyard alkohol | alcohol: 11% maradékcukor | residual sugar: 130 g/l sav | acidity: 6,5 g/l készült | bottled: 1619 palack | bottles Túlérett, töppedt, aszúsodott fürtökből válogatott alapanyag. 14 hónap fahordós érlelés. "5 puttonnyi" maradékcukor. Érdekességek a Kövérszőlőről itt. BORTESZT | Borrajongó blog / 2021 július "Túlérett, aszúsodott fürtökből készült, 14 hónap hordós érleléssel, lényegében szamorodni technológiával, 130 g/l a maradékcukor. Fejlett, szépen érő illatában aszalt gyümölcsök, datolya, birsalma, egy kevés dió. A korty dús és koncentrált, finoman krémes, de van benne tartás is a sok maradékcukor mellett. Aszalt gyümölcsök, birsalma, datolya, füge, pici dió színezi, határozott botrytises karakter érezhető ízben is." BORTESZT | Ripka Gergely-Tokaj Guide / 2020. június "Nehéz év, zseniális bor. Akik régóta figyelgetik a tokaji évjáratokat, azok talán tudják, hogy 2010 és 2014 is okozott TokajSweet vonalon meglepetéseket: az aszúzás után, ami fenn maradt és nem rohadt le, az olyan koncentrált, szárazanyagban oly gazdag édes alapanyaggá tudott válni (az esős évjáratok tápanyagforgalma révén), ami szárazabb, melegebb években lehetetlen. Almás, birses, körtés, érett gyümölcsös aromák, egyedi illat. Ízben is megvan az érettség, magas cukra azonban repíti, hosszú, vastag és nagyon gazdag bor (extrakt). Eszméletlenül komplex, vastag korty, utóízben az aszalt gyümölcsök mellett kávéval. Extrém bor, de jó, hogy ilyesmi is megtapasztalható önálló tételként. 7" BORTESZT | Debreceni Borozó / 2017. december "Nagyon halvány szalmasárga szín, citrus, barack, köszméte, vaj az illatában, szép kerek sav és édesség, közepes test, a korty zamatos, gyümölcsös, közepesen hosszú." 84 pont Rendelj egy kartonnal -10% kedvezménnyel itt! Utánvétes, banki átutalásos megrendeléshez kattints ide! Olvasd el a többi tokaji szőlőfajta eredetét is!
Bár muskotály (Muscat és társai) elnevezéssel több mint 200 fajtát illetnek a világban, jó részük nincs rokonságban a Sárgamuskotállyal, az Alexandriai- és Ottonel muskotállyal. A rokon fajták között azonban ősi származását, elterjedtségét és intenzív illatát tekintve is a Sárgamuskotály az abszolút első. A “muskotály” kevés perzsa eredetű szavunk egyike. A perzsa muchk, illetve a belőle származó görög moszkosz, latin muscus, francia musc, angol musk és magyar mósusz (pézsma) az ókor óta ismert illatszer- és afrodiziákum-alapanyag, melyet egy Délkelet-Ázsiában honos párosujjú patás, a pézsmaszarvas hímek nemi váladékból készítettek. Mivel a túlzott vadászat miatt az 1970-es évek óta a pézsmaszarvas-fajok védettséget élveznek, az illatanyagot ma már mesterségesen állítják elő a parfümipar számára. A muskotályos fajták illata a ritka és értékes parfümre emlékeztette a korabeli bortermelőket- és fogyasztókat. Muskotályos szőlő értelmében első előfordulásuk 1230 körüli latin nyelvű, majd később franciára fordított szövegben található, magára a Sárgamuskotályra vonatkoztatható legrégebbi kifejezés pedig 1304-ből, Itáliából származik.  Sárgamuskotály, azaz “Muscat blanc á Petits Grains” (kisbogyójú fehér muskotály) A világszerte elfogadott, bár nem bizonyított elmélet szerint a Sárgamuskotály az ókori Görögországban született, ahonnan kereskedők vitték Rómába, majd a rómaiak közvetítésével került a francia mediterrán partvidékre, ahol Muscat de Frontignan, Muscat (de) Lunel néven terjedt el. Régi görög fajtákkal való rokonságát a genetikai vizsgálatok is megerősítik, emellett bizonyítottan az Alexandriai muskotály egyik szülőfajtája és a többi muskotályos fajta őse. Franciaországban “hivatalos” elnevezése “Muscat blanc á Petits Grains” (kisbogyójú fehér muskotály). Gyakran vállas fürtjein a kisméretű, éretten és Napnak kitetten sárgára, majd rozsdabarnára színeződő bogyók közepesen lazán, vagy akár kimondottan tömötten sorakoznak. Idősebb levelei szélén a ritkán álló nagy fogak hegye jellegzetesen sárgás színű, így megkülönböztethető más tokaji fajtáktól. Érdekesség, hogy a fiatal hajtások, levelek összedörzsölve szintén kismértékben illatosak. Szőlőművelés szempontjából a nehezebben termeszthető fajták közé tartozik. Sok, bár nem túl intenzív növekedésű hajtást képez, rejtett és alapi rügyei is rendszeresen kifakadnak, ezeket szükséges eltávolítani a szellős lombozat érdekében. A hajtások nem nőnek olyan mértékben felfelé, mint a Furmint, Hárslevelű esetében, ezért különösen figyelni kell huzalpárok közé igazításukra. Ebben segíthet, ha kordonművelés helyett úgynevezett szálvesszős, Guyot-művelést alkalmazunk, mely a fajta világszerte legelterjedtebb művelésmódja. Az intenzív napsütésnek kitett bogyók héja könnyen “megperzselődik”, ilyenkor hegszövet, parásodás képződik. Érzékeny az ecetes rothadásra, különösen, ha sok csapadék után a bogyók megduzzadnak, egymásnak feszülnek és kicsattannak. Termését igen kedvelik a darazsak, őzek, vaddisznók is. Jó cukorgyűjtő, megfelelő körülmények között szépen töpped és jól aszúsodik. Különösen alkalmas friss fogyasztásra szánt, illatos, száraz tételek készítésére, de különleges ízvilágú késői szüretelésű és aszúborok is készülhetnek Sárgamuskotályból.  Sárgamuskotály szüret Jellegzetes zamatanyagai a terpénvegyületek (monoterpének), melyek elsődleges (primer) aromakomponensek, azaz már az érett szőlőbogyóban kialakulnak. Mivel a fogyasztóknak általában nincs tapasztalata az eredeti pézsma illatával kapcsolatban, a muskotályos jelleget leggyakrabban “szőlőgyümölcs-illatként”, esetleg rózsavirág illataként írják le. Más szőlőfajták esetében is tapasztalták muskotályos ízű változatok megjelenését (pl. Chasselas), illetve a Fűszeres Tramini szintén a terpénvegyületeknek köszönheti jellegzetes ízvilágát. A primer aromák megőrzése, átmentése a borász legnagyobb kihívása a fajta esetében, mivel ezek az értékes anyagok érzékenyek a magas hőmérsékletre és az oxidációra. Az utóbbi években az illatos, száraz, nem túl magas alkoholtartalmú bornak szánt termés szürete gyakran forró augusztus végi, szeptember eleji napokra esik. Ilyenkor kora reggeli szedés és beszállítás, az ép fürtök hűtése feltárás (zúzás, préselés) előtt segíthet az illat- és ízanyagok megóvásában.  A Sárgamuskotály világszinten a legnagyobb területen termesztett muskotályos szőlőfajta, Franciaországban 7620 hektáron (2009), Olaszországban 13280 hektáron (2010) termesztik, Spanyolország 713 (2008) és Portugália 693 hektárjával (2010) már “versenyképesebb” hazánk 647 hektárnyi Sárgamuskotály-ültetvénye (2008). Újabb adatok szerint ebből 560 hektár található a Tokaji Borvidéken (2018, HNT). Legkorábbi említése Hegyalján 1570-ből való “Muskotal” néven, bár a többi, jelenleg is termesztett fajtánkhoz hasonlóan mai elterjedését a filoxéravész utáni újratelepítések alapozták meg. Talán a legősibb Kárpát-medencében termesztett szőlőfajta, melyből gazdag ízvilágú borok készülnek a Somlói, Mátrai borvidéken és Balatonboglár környékén is. A tokaji Malomfeli-dűlő legmagasabban fekvő tábláiból szüreteltük a szépen beérett, illatos szőlőfajtát. A bort az elsődleges - fajtából eredő - illatanyagok és aromák legtökéletesebb megőrzése céljából tartályban erjesztettük. Palackozására 2021. áprilisában került sor. Ebben a - teljesen száraz - változatban igazi ritkaság. BORTESZT | Vince Magazin / 2021. július "Visszafogott illat, benne virágok, enyhén méz és nyomokban sárgabarack. Szép savszerkezet, közepesen intenzív aromák a kortyban: barackos és almás jegyek.Ásványos, szikár lecsengésteszi karakteressé, utóíze kifejezetten hosszúés összetett. Sokkal inkább egy jó száraz tokaji, mintsem illatos bor." Kiváló bor 16/20 pont 6-os kartonban -10% kedvezménnyel veheted meg itt! száraz | dry / 0,75l alkohol | alcohol: 12,87% maradékcukor | residual sugar: 0,7 g/l sav | acidity: 6,7 g/l készült | bottled: 1332 palack | bottles nébih engedélyszám: IHZE egységár: 4000,-HUF/liter félédes | semisweet / 0,75l alkohol | alcohol: 12,5% maradékcukor | residual sugar: 40 g/l sav | acidity: 6,7 g/l készült | bottled: 2328 palack | bottles Illatos és tartalmas muskotály kellemes édességgel. Utánvétes, banki átutalásos megrendeléshez kattints ide! Tokaj méltán népszerű, illatos fajtája a Sárgamuskotály. Ebbe a csomagba 3 palack 2019-es félédest és 3 palack 2020-as szárazat csomagoltunk Neked, Nézd meg a részleteket a borra kattintva!
Származását tekintve megoszlanak a vélemények. Történeti-nyelvészeti bizonyítékok alapján felvetődött olasz, francia, szerémségi eredete, azonban a Tokaj-Hegyalján fellelt változatainak nagy száma a borvidékre mutat, mint a fajta bölcsője. A legújabb genetikai vizsgálatok szerint szülei a Gouais blanc és az Alba imputato, mely fajták természetes kereszteződése során alakulhatott ki legkésőbb a XVI. századra. Rendszertani besorolás alapján a fajta a bortermő szőlő (Vitis vinifera) úgynevezett pontuszi változatcsoportjába tartozik. A jelenleg termesztett Fehér Furmint mellett gyűjteményekben fennmaradt a Piros, illetve a Változó Furmint is, ez utóbbi bogyói az érés elején előbb zöldről pirosra színeződnek, később felveszik Fehér Furmintra jellemző, zöldessárgától aranysárgáig terjedő árnyalatot. A szőlőfajták részletes leírásával az ampelográfia tudománya foglalkozik. A Furmint teljes ampelográfiai bemutatásától itt eltekintenék, azonban kiemelném néhány fontos jellemzőjét: elsőként talán a felálló hajtásrendszert, mely jelentősen megkönnyíti a metszéstől a szüretig tartó kézzel végzett munkálatokat, azaz a zöldmunkákat a Furmint ültetvényekben. Mivel a rügyekből fejlődő zöld hajtások függőlegesen felfelé növekednek, a lombfal rendezetten tartása valamivel könnyebb, mint más, inkább „szétálló” hajtásokkal rendelkező fajták esetében (ilyen például a Sárgamuskotály). A Furmint hajtásai nagyobb valószínűséggel maradnak a hajtástartó huzalpárok között, később a fürtzóna felett megjelenő első kacsok rátekerednek a huzalokra, így a hajtást már az erősebb szelek sem tudják kifújni, eltörni. Levelének széle fűrészes-csipkés, a fogak inkább hegyesek, így kis gyakorlattal megkülönböztethető a Hárslevelű csipkés, inkább lekerekített, tompa fogakkal ellátott levélszélétől.  A Tokaji-hegy, Tokaj városa, a Tokaji Aszú és a Furmint bélyegen Az 1972-es budapesti I. Bor Világverseny alkalmából készült emlékbélyeg. A korszakra jellemző aszús palack mögött stilizált Furmint fürt és levél, a háttérben Tokaj városa és a felette lévő hagyományos bakművelésű szőlők a Tisza túlpartjáról szemlélve. A bélyeg Vertel József, az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar bélyegtervező alkotása. Figyeljük meg a teljes érésben, illetve túlérésben lévő, talán már aszúsodásnak induló bogyók eltérő színárnyalatát. Érési idejét tekintve a kései érésű szőlőfajták közé tartozik, mely tulajdonsága hagyományosan október második felére helyezte a tokaj-hegyaljai szüret kezdetét. Teljes érésben zöldessárgára, Napnak kitetten aranysárgára színeződő termésének fontos jellemzője a markáns, határozott savtartalom, viszonylag magas beérési mustfok az egyensúlyban lévő (azaz nem túlterhelt) ültetvényekben, valamint a töppedésre, aszúsodásra való alkalmasság. Bár karakteres elsődleges aromákkal a Furmint nem rendelkezik (ellenpéldaként gondoljunk a muskotályos fajtákra, az Irsai Olivérre), az erjedés során keletkező másodlagos zamatanyagok almát, körtét, őszibarackot, fehér virágokat idéző jelleget alakíthatnak ki a fiatal borban. A tölgyfahordóban történő erjesztést, érlelést a legtöbb Furmint tétel meghálálja, az ekkor keletkező harmadlagos zamatanyagok gazdagítják aromavilágát.
Beérett, illetve aszúsodásnak indult fürtök. A Furmint hajlamos a madárkásságra, ha a rosszul termékenyült, apró bogyók túlsúlyba kerülnek, jelentősen csökkentik a termés mennyiségét. A bal oldali képen látható mennyiségben azonban pozitív hatásuk is érvényesülhet, a laza fürtök egészségesebbek maradnak, száraz bor készítésre alkalmasabbak lehetnek az ilyen tulajdonságot hordozó változatok. A tömött fürtű, nagy bogyójú típusok, mint a jobb oldalon látható Hólyagos Furmint, jobban aszúsodnak. A hungarikumnak tekinthető fajta magyarországi termőterülete hozzávetőlegesen 4000 hektár, a telepítések túlnyomó része a Tokaji Borvidéken található. A legfrissebb hegyközségi adatok szerint az 5603 ha tokaji összterületből 3726 ha-t, azaz 67%-ot foglal el legjelentősebb fajtánk.
A hagyományosan termesztett fajták közé tartozik a Somlói Borvidéken, továbbá fellelhető a Pécsi Borvidéken és a Balaton környékén, de több egyéb borvidékünkön is. Korábban a Soproni Borvidéken is jelentős területen termesztették, innen azonban szinte teljesen kiszorult. Határainkon túl elsősorban Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában és Ausztriában képviselteti magát.
A gyorsan változó természeti és gazdasági környezet számtalan kihívás elé állítja napjaink szőlőtermesztőit és borászait, elég csak a globális klímaváltozással járó, szőlőtermést veszélyeztető kockázatokra vagy akár a koronavírus-járvány okozta megváltozott lehetőségekre gondolnunk. Így Intézetünk, a Tarcalon található Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tevékenysége is sokszínű, foglalkozunk a világ minden szőlőtermesztő országában aktívan kutatott, valamint szinte kizárólag a Tokaji Borvidékkel kapcsolatos témákkal is. A következőkben röviden ismertetem tevékenységünket, melyek közül többet részletesebben is bemutatok a következő hónapok során.  A Tokaji Kutatóintézet felújított épülete Tarcalon A Tokaji Borvidék egyedülálló fajtaszerkezettel rendelkezik. Hat engedélyezett fajtája közül a domináns Furmint valószínűleg itt született, ültetvényeinek legnagyobb része jelenleg is Tokaj-Hegyalján található. Az igen sokszínű Furmint szaporított változatainak, azaz klónjainak kutatása és megőrzése egyik fontos feladatunk, ez elmondható a szintén hungarikum Hárslevelűről is. Még fellelhető típusaikat a tarcali Szarvas-dűlőben található, közel egy hektáros Fajtagyűjteményünkben őrizzük, ahol emellett más tokaji fajták és azok változatai, régi magyar szőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyfajták is tanulmányozhatóak. A sokszínűség megőrzése érdekében az előző év őszén munkatársaim csaknem ötszáz(!) idős, értékes szőlőtőkét jelöltek meg szerte a Tokaji Borvidéken, melyeket néhány évnyi megfigyelés után továbbszaporítunk gyűjteményünk gyarapítására. Növényorvos kollégánk automata meteorológiai állomás-hálózatunk adatait is segítségül hívja a szőlőt veszélyeztető kórokozók és kártevők előrejelzésére: a „hagyományos” betegségek, mint a szőlőlisztharmat vagy a szőlőperonoszpóra mellett szinte minden évben jelentkeznek újabb problémák, mint a feketerothadás vagy akár a harlekinkatica. Az ellenük való védekezéssel kapcsolatos tanácsadás szintén fontos feladatunk. Különleges borvidékünk kapcsolata a szürkerothadás nevű betegséggel, hiszen megfelelő körülmények között ez a kórokozó gomba, a Botrytis cinerea idézi elő a nemesrothadást, azaz az aszúszemek kialakulását is. Az egészséges, jóízű szőlő termesztése a talajnál kezdődik, továbbá az sem elhanyagolható, milyen szőlőfajta, azaz alany adja Furmintunk vagy Hárslevelűnk gyökérzetét? Hiszen a szőlőgyökértetű, azaz a filoxéra elleni védekezés részeként „nemes”, európai szőlőfajtáinkat több mint száz éve észak-amerikai származású fajtákra oltjuk, melyek a szőlőtőke talajfelszín alatti részét képezik. Egyes alanyok jobb szárazság-ellenállást biztosítanak a teljes növénynek, mások későbbi vagy korábbi érést idéznek elő. Az ideális alany kiválasztása mellett legalább ugyanilyen fontos a talaj tápanyagtartalmának, a jótékony talaj-mikróbák életközösségének és a megfelelő talajszerkezetnek a megőrzése, javítása, mellyel talajtani és tápanyaggazdálkodási szakmérnök kollégánk foglalkozik. Első lépéseinket tesszük meg két fontos területen: a betegségekkel szemben ellenálló, úgynevezett rezisztens szőlőfajták legújabb generációja jelenik meg napjainkban a világ számos borvidékén. „Tokaji” szempontból való értékelésük, illetve a borvidék számára keresztezéses nemesítéssel előállított fajták a következő 20-30 év távlatában gondolkodva válhatnak fontossá. A precíziós, azaz térinformatikán és automatizáláson alapuló mezőgazdaság a szőlőtermesztésben talán lemaradásban van a szántóföldi „nagyüzemi” növénytermesztéshez képest, de a dróntechnika és szőlőművelő gépek fejlődésével bizonyosan egyre hétköznapibb látvány lesz a Tokaji Borvidék szőlőültetvényeiben is.
Új borászati és mikrobiológiai laboratóriumunk magas színvonalú műszerparkkal és hozzáértő kollégákkal szolgálja ki a Tokaji Borvidék termelőit, hiszen a szőlő érésének, a must erjedésének és a bor fejlődésének megfelelő analitikai vizsgálatokkal alátámasztott követése ma már elengedhetetlen a tudatos borkészítés során. Borászati kutatásaink átfogják a tokaji pincékben kialakult és begyűjtött élesztőtörzsek vizsgálatát, a különböző kezelések hatását a borok jellemzőire, a régi tokaji szőlőfajták borászati vizsgálatát mikrovinifikációval, azaz igen kis mennyiségben történő borkészítéssel. Az ökológiai szőlőtermesztés és az organikus borkészítés, azaz a bioszőlő és biobor megtermelése az összes eddig felsorolt területen alapos felkészültséget, egyfajta „rendszerszemléletet” igényel a szőlőtermesztő és a borász részéről. Az ezzel kapcsolatos információgyűjtés, tapasztalatszerzés és tudásátadás a következő generációkkal szemben is fontos kötelességünk.
|
kategóriák
All
Régebbiek
September 2021
|
RSS Feed
|
|
|
WELCOME |
|
Nyitva minden nap 10-18 | Open every day 10-18
