A Tokaji borvidék hat engedélyezett szőlőfajtája között a Zéta mellett egy másik keresztezéses nemesítéssel előállított fajtát is találunk, ez pedig a Kabar. Nézzük most születésének körülményeit!
0 Comments
A Tokaji borvidéken a nyár elsősorban a turizmusról szól, hiszen a helyi vendéglátóegységek számára a szezon júniustól augusztusig dübörög leginkább. Ebben az időszakban sok turista látogatja meg kis városunkat. A városnézésen és pincelátogatásokon kívül a folyókon is számos szabadidős tevékenység/sport végezhető, amik közül talán a horgászat a legnépszerűbb.
 Két nehéz, a pandémia miatt korlátozott és beszűkült év után, 2022-ben sem keveredtünk más, ismeretlen utakra, mint amikre négy évtizeddel ezelőtt léptünk: szőlészkedtünk, borászkodtunk és vendégeket fogadtunk. Leegyszerűsíthetjük ennyire is, de e három fő tevékenységünk további sok kis puzzledarabkából áll össze, amit néha könnyebben, néha nehezebben rakunk a helyére. De eddig még egyszer sem adtuk fel a kirakóst, mert mindig izgalmas ez a játék! Nézzük most egy kicsit részletesebben a tavalyi tablót!
Milyen lesz az idei termés? Nem ritkán már január elején megkapom a kérdést, amire diplomatikusan annyit szoktam mondani, majd meglátjuk, ha leszedtük. Most, augusztus végén egyre közelebb vagyunk a válasszal. Olvasd el folyamatosan frissülő szüreti beszámolónkat!
A száraz szamorodni manapság egy szűk rajongótáborral rendelkező tokaji bortípus. Mitől lett rétegbor? Mik az előírások, milyen alapanyagból készítik és hogyan érlelik a borászok, hogyan viszonyulnak hozzá a fogyasztók? Ebben a cikkünkben ezekre a kérdésekre próbálunk válaszokat adni.
Legutóbbi sétánkkor Szent Jánostól Szent Jánosig jutottunk. Azóta sok minden történt, és a főtér, hivatalos nevén Kossuth tér is átalakulás előtt áll. A tervek szerint április végére elkészülnek a felújítással, és ígérem, beszámolok róla, milyen lett a végeredmény.
A télre sokan úgy gondolnak, mint egy elkerülhetetlen rossz időszak, amit át kell vészelni. Nem tehetünk ellene semmit, nem kerülhetjük el; csendben túl kell esni ezen a sötét, komor, depresszív évszakon, hogy újra örülhessünk a tavasznak. A fanatikus pergető horgászok számára azonban ez nem így van. A december, január és a február a legjobb időszak hazai vizeink egyik legnemesebb ragadozóhalának kergetésére; ez az igazi plasztikcsali süllőzés ideje!
Csupán néhány népcsoport, a magyarok, a keleti szlovákok é néhány nyelvjárásukban a ruszinok használják Jézus Krisztus születésének ünnepére a Karácsony kifejezést. Egyes feltevések szerint az inkarnáció (megtestesülés) szóból ered ennek az ünnepünknek a neve, más feltételezések alapján a szláv „korcun” fordul, lép (téli napforduló) szóból ered az ünnep neve. Bármelyik feltételezés is igaz, talán ez az egyik szívünkhöz legközelebb eső ünnep.
Mi történt karácsonykor? 
Tokaj-Hegyalja sok szempontból különleges borvidék. Egyedi termőhelyek, helyi szőlőfajták, sajátos borkategóriák, vaskos történelem, de ami miatt még kiváltságos a világ borvidékei közt, az az a tény, hogy itt a borokon keresztül igazán markáns különbségeket mutat egyik és másik év. A mindennapi bormodor egyik tipikus vesszőparipája az “évjáratozás”, amiben a laikus fogyasztó természetesen nehezen igazodik el, pláne sok év távlatában, mi azonban segítünk! Mitől lesz jó vagy rossz egy évjárat? Melyek voltak az elmúlt tíz év legjobbjai? Érdemes-e ezeket a borokat gyermekünk 18. születésnapjáig megőrizni: ezekről lesz szó a mai cikkben.
A köztudatban az ősz valami végét jelzi; a szabadság, a nyaralás és a nyár alkonyát hozza el. Ám, az iskola mellett a folyókon is új „időszámítás” kezdődik, hiszen az első hűvös éjjelek, és a rohamosan eső vízhőfok maga után vonja a ragadozó halak kapókedvének robbanásszerű emelkedését is. A halak zöme tudatosan készül a télre, és a változó időjárással párhuzamosan változás veszi kezdetét a halak viselkedésében és étvágyában is. Aki horgászként Tokajba érkezik ebben az időszakban, annak nem érdemes kihagynia a kivételes lehetőségeket, amiket a Tisza és a Bodrog kínál.
A Furminthoz hasonlóan valószínűleg természetes kereszteződéssel létrejött, régi magyar szőlőfajta. A genetikai vizsgálatok alapján egyik szülője a Furmint. Első írásos említése Tokaj-Hegyaljáról, 1723-ból való. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy levelének alakja kissé emlékeztet a hársfáéra, ez az elnevezés más nyelvekben is megjelenik (francia “Feuille de Tilleul”, német “Lindenblättrige”). Érdekes egybeesés, hogy borának illata szintén gyakran emlékeztet a hársmézre. Hagyományosan a Furminttal vegyesen, egyharmad arányban ültették, annak kemény, savasabb karakterű, visszafogottabb illatú borának lágyításásra, az aromavilág gazdagítására szolgált.
Bár genetikai vizsgálatokkal még nem igazolódott, a szőlőfajták kutatói, az ampelográfusok többsége egyetért abban, hogy a romániai “Grasă” (román “kövér”), vagy “Grasă de Cotnari” és a Kövérszőlő egy és ugyanazon fajta. Bár ezzel az elnevezéssel csak a XIX. századtól kezdve találkozhatunk a tokaji fajták felsorolásánál, szakemberek szerint a Kövérszőlő megegyezik a “Fejérszőlővel”, mely már a XVII. századi szövegekben felbukkan.
A Tokaji Borvidék három elterjedtebb szőlőfajtája, a Furmint, a Hárslevelű és a Sárgamuskotály születésését valószínűleg véletlen, több száz, talán ezer évvel ezelőtti természetes kereszteződésnek köszönheti, a lehetséges szülőjelöltekre a modern genetikai vizsgálatok segíthetnek rámutatni. A kisebb területen termesztett Zéta szülőfajtái azonban bizonyosan ismertek: a Furmint és a Bouvier keresztezésével állították elő Dr. Király Ferenc és munkatársai 1951-ben Pécsett, a Zengő, a Zenit és a Zeusz “féltestvére”.
|
kategóriák
All
Régebbiek
August 2023
|
RSS Feed
|
|
|
WELCOME |
|
Nyitva minden nap 10-18 | Open every day 10-18