Ha kinézünk, hó most nincs, bár ki tudja, mire ezt olvasod, igazán zordra változhat az időjárás. De tél van, és csend van Tokajban. Érdemes ilyenkor Tokajba jönni? ​Figyelembe véve, hogy a vírushelyzet miatt a múzeumok zárva vannak, a vendéglátóhelyek leginkább csak vásárlásra és elvitelre kínálnak ételt-italt. A válasz, igen. ​

Most is érdemes eljönni, friss levegőt szívni, egy hosszú séta alatt kiszellőztetni a fejünket, kellemesen elfáradva feltöltődni. Merre induljunk? Hegyre vagy a folyópartnak, vagy csak sétáljunk a városban? Itt is - ott is tudunk legalább 2-3 órát túrázni.

Vonattal érkezünk. Ekkor a vasútállomástól a Szerelmi pincesoron sétálva, a pincesor végétől két irányba is indulhatunk. (A pincesor autóval is jól megközelíthető, de a parkolás nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz).
A pincesor végén egyenesen tovább haladva, betonozott úton a Hétszőlő tanösvényre juthatunk. Itt erőnlétünknek és kedvünknek megfelelően választhatunk a zöld-, a sárga- és a piros négyzet útjelzések közül. Mindhárom jelzés a szőlőbirtok területén, betonozott úton halad – egy darabig együtt, majd elágaznak. Időnként munkagépek is járnak, tehát figyelmesen közlekedjünk!
A zöld négyzet alig emelkedik, csupán egy kisebb szőlőtáblát kerül körbe. A sárga négyzet útvonalán már vannak kaptatósabb részek, de a pihenőhelyeknél, információs tábláknál egy kis szünet alatt új erőre kaphatunk és megismerhetjük a tokaji szőlőfajtákat is. Cél a Hétszőlő felirat, majd onnan visszaereszkedünk a kiindulási pontra. A piros négyzet jelzés elég meredek, ezen a birtok felső határáig, a Kusajd dűlő tetejéig juthatunk. A Hétszőlő dűlő tetejéből csodálatos panoráma nyílik Tokaj déli részére és a Taktaközre. Jó időben a Tiszaújvárosi Vegyi Művek kéményei is látszanak.

Ha kalandvágyók, és /vagy a természet megszállottjai vagyunk, a Szerelmi pincesor végétől jobbra, a hegy felé fordulva egy részen betonozott úton haladhatunk a Szerelmi dűlőben. Az út első harmada még nem annyira meredek szerpentineken vezet, ám az utolsó egyenes szakasz után van egy komolyabb emelkedő. Ennek a végén jobbra tartva elérhetjük a Tehéntánc tetőt, ahonnan a tábla iránymutatását követve átvághatunk a TV toronyhoz, vagy tovább menve a Finánc dombi kilátóhoz juthatunk (bár tegyük hozzá, ez a szakasz nincs pontosan jelezve). Itt megint eldönthetjük, hogy a Kilátóhoz vezető kőlépcsőkön, vagy a betonozott mélyúton jövünk le. Az elsőt választva az Erzsébet hídhoz, a másodikat választva a Tokaji Ferenc Gimnázium mögött, a Munkaügyi központ parkolójába érkezünk. 

Nézd meg térképen a dűlőket itt!
​
A Szerelmi pincesorról indulva a zöld turistajelzésen a Szeles tetőhöz érünk. Ha nem az első dolgunk a pihenő padokra való lezökkenés, hanem kicsit keleti irányba tartunk, gyönyörködhetünk a városképben, illetve az elénk táruló folyók és az Alföld panorámájában. A Szeles tetőről három választási lehetőségünk van: 1) a piros háromszög jelzést követve a tokaji TV toronyhoz juthatunk. 2) A zöld jelzésen tovább haladva, a Hideg-oldal nevű dűlőt is megkerülve a Fesztiválkatlan mellett jövünk le, a Torkolat panzióhoz – a város valamikori északi kapujához - érkezünk. 3) a piros turistajelzést követve, a temető mögött a Dózsa György utcára érkezünk. Ezen az útszakaszon van egy elég meredek rész, esős időben, vagy eső után nagyon nehezen járható. Viszont megéri a fáradtságot, mert a Hímesudvar hívogató bejárata is itt nyílik, érdemes betérni egy rövid pihenőre és egy pohár borra a hangulatos kertbe.

​Ha már a TV tornyot említettem, innen a betonutat követve legyalogolhatunk Tarcalra, ahonnan taxival, vagy vonattal tudunk visszatérni Tokajba. A toronytól indulva 2-3 percen belül elérjük a sípályát, ami nem hóágyúzott, de megfelelő hóviszonyok esetén kezdőknek ideális terep.

Ugyancsak a Szerelmi pincesorról indul a Borostyán tanösvény, amely egy idő után bekapcsolódik a zöld turistajelzésbe. Számos táblánál állhatunk meg egy szusszanásnyi időre, hogy a Kopasz-hegy növény- és állatvilágát jobban megismerhessük.
Ezekhez a túrákhoz mindenképp ajánlott a megfelelő lábbeli, túraöltözet, esetleg túrabot. A jelzésekről letérni nem célszerű, mert számos mély árok, vízmosás húzódik nem is túl messze a turista utaktól.

A Bajcsy-Zsilinkszky Endre úti „nagy” parkolóból is számos lehetőség kínálkozik. Akik éppen csak kicsit akarnak hegyet mászni, azoknak a Finánc-dombi kilátó a legközelebbi úti cél. Habár lépcső vezet fel, párás, esős időben csúszásveszéllyel kell számolni az elég meredek útvonalon. A megfelelő, bokát tartó lábbeli erre a rövid szakaszra is erősen ajánlott. A kilátóból leginkább a Tisza és Bodrog összefolyására, valamint a Kelet felé szomszédos településekre látni.

A parkolótól a Széchenyi sétányon, a Tisza töltésén, déli irányba indulva az egykori Sóvámház / Rákóczi-Dessewffy kastély mögött és a futballpálya mellett haladunk. Az ÉVIZIG székház mellett találjuk az árvízi emlékművet, amely a Tisza 2000. évi, eddigi rekord magas, 928 cm-es tetőzésének állít emléket. Innen tovább haladva Dél felé már nincs jelentősebb látnivaló, hacsak a várostól jóval távolabb eső halastavakat, vagy az Ively-ér átereszét nem érezzük annak. Viszont aki idáig elsétál, azt a csend, és tiszta idő esetén a Kopasz-hegy látványa kárpótolja a megtett távért. Ha van kísérőautó – ami a kiadós séta után felvesz minket - akkor a töltésen még tovább sétálva a szomszédos Tiszaladányra is elérhetünk.
​
A parkolótól északi irányba tartva az „óvárosba” jutunk. A XIX. századig – amikor is kiépül a város déli, úgynevezett Kis-Tokaj része – csupán ez a rész volt ismert Tokajként különböző neveken (Tisza – Tokaj, Nagy-Tokaj). Itt szinte minden háznak külön meséje van, de erről majd egy másik alkalommal. 

A túra- és sétaútvonalak hangulatát és szépségét csak személyes résztvéttel tudod igazán átélni, úgyhogy bakancsot fel, mindig vár Tokaj!

 A gyorsan változó természeti és gazdasági környezet számtalan kihívás elé állítja napjaink szőlőtermesztőit és borászait, elég csak a globális klímaváltozással járó, szőlőtermést veszélyeztető kockázatokra vagy akár a koronavírus-járvány okozta megváltozott lehetőségekre gondolnunk. Így Intézetünk, a Tarcalon található Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tevékenysége is sokszínű, foglalkozunk a világ minden szőlőtermesztő országában aktívan kutatott, valamint szinte kizárólag a Tokaji Borvidékkel kapcsolatos témákkal is. A következőkben röviden ismertetem tevékenységünket, melyek közül többet részletesebben is bemutatok a következő hónapok során.

​A Tokaji Borvidék egyedülálló fajtaszerkezettel rendelkezik. Hat engedélyezett fajtája közül a domináns Furmint valószínűleg itt született, ültetvényeinek legnagyobb része jelenleg is Tokaj-Hegyalján található. Az igen sokszínű Furmint szaporított változatainak, azaz klónjainak kutatása és megőrzése egyik fontos feladatunk, ez elmondható a szintén hungarikum Hárslevelűről is. Még fellelhető típusaikat a tarcali Szarvas-dűlőben található, közel egy hektáros Fajtagyűjteményünkben őrizzük, ahol emellett más tokaji fajták és azok változatai, régi magyar szőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyfajták is tanulmányozhatóak. A sokszínűség megőrzése érdekében az előző év őszén munkatársaim csaknem ötszáz(!) idős, értékes szőlőtőkét jelöltek meg szerte a Tokaji Borvidéken, melyeket néhány évnyi megfigyelés után továbbszaporítunk gyűjteményünk gyarapítására.
Növényorvos kollégánk automata meteorológiai állomás-hálózatunk adatait is segítségül hívja a szőlőt veszélyeztető kórokozók és kártevők előrejelzésére: a „hagyományos” betegségek, mint a szőlőlisztharmat vagy a szőlőperonoszpóra mellett szinte minden évben jelentkeznek újabb problémák, mint a feketerothadás vagy akár a harlekinkatica. Az ellenük való védekezéssel kapcsolatos tanácsadás szintén fontos feladatunk. Különleges borvidékünk kapcsolata a szürkerothadás nevű betegséggel, hiszen megfelelő körülmények között ez a kórokozó gomba, a Botrytis cinerea idézi elő a nemesrothadást, azaz az aszúszemek kialakulását is.
Az egészséges, jóízű szőlő termesztése a talajnál kezdődik, továbbá az sem elhanyagolható, milyen szőlőfajta, azaz alany adja Furmintunk vagy Hárslevelűnk gyökérzetét? Hiszen a szőlőgyökértetű, azaz a filoxéra elleni védekezés részeként „nemes”, európai szőlőfajtáinkat több mint száz éve észak-amerikai származású fajtákra oltjuk, melyek a szőlőtőke talajfelszín alatti részét képezik. Egyes alanyok jobb szárazság-ellenállást biztosítanak a teljes növénynek, mások későbbi vagy korábbi érést idéznek elő. Az ideális alany kiválasztása mellett legalább ugyanilyen fontos a talaj tápanyagtartalmának, a jótékony talaj-mikróbák életközösségének és a megfelelő talajszerkezetnek a megőrzése, javítása, mellyel talajtani és tápanyaggazdálkodási szakmérnök kollégánk foglalkozik.
Első lépéseinket tesszük meg két fontos területen: a betegségekkel szemben ellenálló, úgynevezett rezisztens szőlőfajták legújabb generációja jelenik meg napjainkban a világ számos borvidékén. „Tokaji” szempontból való értékelésük, illetve a borvidék számára keresztezéses nemesítéssel előállított fajták a következő 20-30 év távlatában gondolkodva válhatnak fontossá. A precíziós, azaz térinformatikán és automatizáláson alapuló mezőgazdaság a szőlőtermesztésben talán lemaradásban van a szántóföldi „nagyüzemi” növénytermesztéshez képest, de a dróntechnika és szőlőművelő gépek fejlődésével bizonyosan egyre hétköznapibb látvány lesz a Tokaji Borvidék szőlőültetvényeiben is. 

​Új borászati és mikrobiológiai  laboratóriumunk  magas színvonalú műszerparkkal és hozzáértő kollégákkal szolgálja ki a Tokaji Borvidék termelőit, hiszen a szőlő érésének, a must erjedésének és a bor fejlődésének megfelelő analitikai vizsgálatokkal alátámasztott követése ma már elengedhetetlen a tudatos borkészítés során. Borászati kutatásaink átfogják a tokaji pincékben kialakult és begyűjtött élesztőtörzsek vizsgálatát, a különböző kezelések hatását a borok jellemzőire, a régi tokaji szőlőfajták borászati vizsgálatát mikrovinifikációval, azaz igen kis mennyiségben történő borkészítéssel. Az ökológiai szőlőtermesztés és az organikus borkészítés, azaz a bioszőlő és biobor megtermelése az összes eddig felsorolt területen alapos felkészültséget, egyfajta „rendszerszemléletet” igényel a szőlőtermesztő és a borász részéről. Az ezzel kapcsolatos információgyűjtés, tapasztalatszerzés és tudásátadás a következő generációkkal szemben is fontos kötelességünk. 

Bizonyára Te is gyakorta találkozol a bormédiában vagy akár a webshopunkban érmekkel, csillagozással, különféle pontozásokkal. De mit jelent, ha egy bor 85 pontos? Nos, aki egzakt választ szeretne erre kapni, annak talán már az elején csalódnia kell egy kicsit: a csúf igazság az, hogy ahány sajtóorgánum, borverseny és borbíra, kicsit annyi féle a pontozás is. Persze, akiknek képesítése van a borok bírálatára, tanulta a kóstolás mikéntjét, azoknak nyilván van egy közös értékítéletük. Az igazság az, hogy mivel szubjektív műfajról beszélünk, ahol mindenkinek saját koordináta-rendszere van a minőségéről, így szerencsésebb “közös halmazokról” beszélni, ahol a minden téren kiegyensúlyozott borok díjazottként kerülnek ki. Vannak persze a világon “aranyszájú” kóstolók, megmondóemberek, magazinok, melyek zsűrije és pontjai nagyobb hatással bírnak. Ezekről is szó lesz mostani írásunkban.
 
Univerzális rendszer
A röviden csak OIV-ként (International Organisation of Vine and Wine) közismert szisztéma hosszú ideje az egyik leginkább bevett borbírálati skála, amely megjelenés (tisztaság, szín), illat (tisztaság, intenzitás, jelleg), íz (tisztaság, intenzitás, jelleg) és összbenyomás részpontszámai szerint ad ki boronként végső pontszámot. A bírálatokon többnyire vakon (letakart címkével) kóstoltatott borokat több tagú zsűri átlagpontszáma szerint mérik össze (egy “nulladik” bornál persze igyekeznek a szórást minimalizálva “összelőni” egyéni pontjaikat a durvább eltérések elkerülése végett). A helyi borversenyek, országos mustrák és a nemzetközi szemlék is ezt a pontozást használják leginkább (eltérő szigorúság mellett).
Látszólag 100 pontos ez a rendszer, de az érzékszervileg bizonytalan/kizárható borok 70 pont alatt mozognak (pl dohos, tisztátalan illatú/ízű hordóban készült borok). Így ökölszabályként elmondható, hogy 80 pont körül kezdődnek azok a borok, amiket valóban szívesen innánk, ha pl. egy házibuliban megkínálnak vele, a 85 pont fölötti bort mi is elvinnénk a buliba, a 90 pont fölöttit pedig nem vinnénk sehova... Hazai versenyeken nagy arany jár a 94-100 pontos boroknak, arany a 87-94 pontosnak, ezüst a 76-87 pontosnak és bronz a 60-76 pontosnak, de versenye válogatja). A legtöbb hazai borversenyen a 90 pont fölötti borok közt többnyire tokaji édeseket találunk, ritkán egy-egy száraz tételt.
A világ meghatározó borítészei közül 100-as rendszerben értékel az amerikai Robert Parker (Wine Spectator) és a Wine Enthusiast is. Ezt használják többek közt a Decanter World Wine Awardson, idehaza pedig a Debreceni Borozó, a Borigo Magazin, a Winelovers és a Wordpress Top100 Bor bírálatán is.
 
A képlet egyszerűsödött...
Mivel az OIV rendszer láthatóan csak 30 %-a hasznosul, így többen elkezdték saját ízlésükre formálni a borok pontozását. Így alakult ki például több 20-as pontozási mutáció (a híres Jancis Robinsonnál a 16 pont fölötti borokat érdemes keresni). Ezek valóban sokkal inkább értelmezhetőek, mint egy “mezítlábas” 85 pont. A magyar Vince Magazin is 20-as rendszerben tesztel.
Tovább egyszerűsödve a hazai blogok közt a MűveltAlkoholista által bevezetett (a Borrajongó és TáncolóMedve által is átvett) 10 pontos rendszer említendő még, mely a teljes spektrumot leginkább használva értékeli a borokat: jellemzően 5 ponttól keressük az élvezetes tételeket.
 
Csillagok, poharak, fürtök
Az érmekhez hasonlóan csillagokkal is találkozunk a borteszteket böngészve (a GaultMillau Étterem- és borkalauzban fürttel, megint másutt poharakkal, szivecskével stb). Leghíresebb a brit Decanter (és a hazai Vince Magazin), de Michael Broadbent, sőt a The Wall Street Journal ötös skálája is ebben a felosztásban működik. A Decanter Awardot jelentő 5 csillagos borok tényleg csak a legkomolyabb borminőségnek járnak, és nem is minden tematikus teszten osztják. Az olasz Gambero Rossonál 3 poharas értékelés a maximum és hogy Hegyaljához is kapcsolódjunk, a TokajGuide-nál is 3 csillag a maximális elismerés (ahol a 3 csillag a Michelin Guide étteremkritikáihoz hasonlóan csak nagyon kevés bornak jár).
 
Nem mind arany, ami fénylik
A kérdés, hogy vajon létezik-e a 100 pontos bor, nyilván felesleges. Aki bírált, pontozott már valaha, az tudja, hogy nem a tökéletes bor, pálinka, whisky megtalálása a cél, hanem az, hogy mindent a maga kategórájában a megfelelő ponttal illusztráljanak. Örökérvényű szabály minden verseny és díj tekintetében, hogy a következetesség és a sokéves eredmények (nem is elsősorban a borokat és a pincéket) leginkább az odaítélő orgánumot minősítik. Sajnos időnként látni PR-színezetű vagy épp “híg” mezőnyű versenyt; számos mára elismert és nagybecsű pincészet nem is nevezi borait tesztekre, nincs szüksége érmekre, pontokra, a borai ettől függetlenül is mennek. Ez alapján persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy a borversenyek tényleg csak a nagyobb pincék játszótere lenne. Nagy általánosságban elmondható, hogy azok a borok, melyek több versenyen is bizonyítottak, azok valóban magas, megbízható minőséget képviselnek és érdemes lecsapni rájuk, de közben a bor bizalmi termék is: napjaink egyre inkább tudatos fogyasztási szokásai mellett látható, hogy szerencsére egyre többen köteleződnek el személyes meggyőződés szerint egyik vagy másik bor vagy pincészet mellett, plecsniktől és díjaktól függetlenül.
-
Webshopos vásárlásod után egy hónappal Te is értékelheted borainkat, amihez maximum 5 csillag áll rendelkezésedre!