KARÁCSONY 2021.

Gerlai Pál / Tokaj evangélikus lelkésze

Karácsony – inkarnáció vagy forduló?

​Csupán néhány népcsoport, a magyarok, a keleti szlovákok é néhány nyelvjárásukban a ruszinok használják Jézus Krisztus születésének ünnepére a Karácsony kifejezést. Egyes feltevések szerint az inkarnáció (megtestesülés) szóból ered ennek az ünnepünknek a neve, más feltételezések alapján a szláv „korcun” fordul, lép (téli napforduló) szóból ered az ünnep neve. Bármelyik feltételezés is igaz, talán ez az egyik szívünkhöz legközelebb eső ünnep.
 
Mi történt karácsonykor?

A háromkirályok imádása a ravennai Sant'Apollinare Nuovo bazilika mozaikján (6–7. század)

Jézus születésének pontos időpontja egyáltalán nem tisztázott, inkább közmegegyezésen alapszik, de tény, hogy a korai egyház már a Krisztus utáni 2. században Vízkeresztkor, azaz január 6-án ünnepelte Jézus születését, ez is az ünnep görög neve: „epifánia”, azaz megjelenés. Kr. u. 350-ben lett az immár hivatalosan keresztény vallásúvá vált Római Birodalomban az addig pogány Sol Invictus (győzedelmes nap) ünnepe – azaz a téli napforduló – Krisztus születésének ünnepe.

Az Augustus császár rendeletére kiírt népszámlálás évét és az éven belül a népszámlálás idejét nem lehet megállapítani pontosan. Ha azoknak a feltételezéseknek adunk igazat, hogy Kr. e. 6-ban feltűnt Halley üstökös volt a betlehemi csillag, akkor nyáron kellett Jézusnak megszületnie. Ezt a feltevést erősítené az is, hogy a bibliai leírás szerint szabad ég alatt tanyáztak a pásztorok. Ugyanakkor Kr. e. 7. év folyamán a Jupiter és a Szaturnusz háromszor is együtt állt, amely joggal kelthette fel a korabeli csillagjósok figyelmét, azt pedig nem írják az evangéliumok, hogy mennyi idős volt Jézus a pásztorok és a napkeleti bölcsek megjelenésekor. A Halak csillagkép, amelyben ekkor együtt állt a két bolygó, Júdea csillagképe volt, ez vezethette a babiloni csillagászokat Heródes király jeruzsálemi udvarába. A zsidó szokások figyelembe vétele szerint viszont még idősebbnek kellett Jézusnak lennie, mivel negyven éves kor felett volt szokása a tanítóknak tanítványokat gyűjteni maguk köré.

A jelenlegi ismereteink szerint tehát legalább 6-7 évvel Kr. e. született Jézus, de hogy melyik nap, ma sem tudjuk. Órigenész Adamatiosz (Kr. u. ~184-254) alexandriai keresztény író jogosan állapítja meg, hogy felesleges, sőt egyenesen káros dolog Jézus születésnapját kutatni, mert nem ez a lényeg.
 
Élt-e valójában Jézus?
 
Sokan azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán élő személy volt Názáreti Jézus. A Biblia ószövetségi és újszövetségi szövegrészének születése között néhány száz év eltelt, ebből az időből nagyon kevés írásos feljegyzés maradt fenn. Talán Josephus Flaviusnak a zsidók történetéről szóló írása állhat ehhez időben legközelebb, aki Kr u. 37 körül született. Tudni kell róla azt is, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolt a római vezető réteggel, tehát a történetírása az ő számukra kedvező megvilágításba helyezi a zsidó háború eseményeit. Írásában egy vitatott rész szól Jézusról, amelynek nem flaviusi eredetének voltáról a tudósok nagyjából egyetértenek.
 
Jézus életéről tehát az evangéliumokon kívül, amelyek közül Márk evangéliuma a legősibb, (de pl. Jézus születését ez éppenhogy nem tartalmazza) nincs korabeli bizonyíték. Pál apostol levelei is legkorábban 20-25 évvel Jézus feltételezett halála és feltámadása után íródhattak, és maga az apostol csak látomásban találkozott Jézussal a damaszkuszi úton.

Lukács evangélista (francia kódex, Kr. u. 800)

​Lukács evangélista írja le részletesen Jézus születésének körülményeit, akinek a születési idejét nem tudjuk, de Pál apostol Kollosséi levele alapján úgy tudjuk, hogy kezelő orvosa volt Pál apostolnak, ő járt a lehetőségeihez mérten leginkább utána a Jézus életéhez kapcsolódó történeteknek. Valamint részletesen taglalja Máté evangélista, akit Jézus egyik tanítványának tartanak, de inkább az ő követői lehettek azok, akik megszövegezték Máté evangéliumát Kr. u. 80-90 körül.
 
De maga az emberré lett Isten is komoly kihívások elé állította a teológusokat évszázadokon keresztül. Hogyan lehet Jézus Krisztus egyszerre isten és ember?

Szent Atanáz a nícei zsinaton (13. századi ábrázolás)

​Alexandriai Atanáz püspök (Kr. u. ~298-373) írja le először, hogyan valósulhatott ez meg: Krisztus emberi lelkéről külön nem beszél ugyan, de őt valóságos embernek mondja, és megkülönbözteti benne a cselekvő alanyt (az isteni személyt), valamint a cselekvés eszközét, az emberi természetet. Krisztusban tehát egy cselekvő van, de lehet isteni és emberi működése. Ennél érthetőbben és egyszerűbben sajnos azóta sem fogalmazták ezt meg.
 
A karácsonyi ünnephez kapcsolódó szokások

Magyarországon a betlehemes játék és a kántálás (Jézus születési történetének elszavalása a falusi házaknál) az ősi karácsonyi hagyomány. A „kiskarácsony” a Szilveszter és Újév napja, a nagykarácsony és kiskarácsony közötti rövid hét pedig hagyományosan pihenő idő volt.

Adventi koszorú az erdélyi és magyar hagyományban újkeletű szokás. A koszorút fűzfavesszőből fonják, kereszt alak van a koszorúban, a kereszt közepén csipkebogyóval, amely Krisztus inkarnációját jelképezi, a kereszt közepén, kifejezve azt, hogy a karácsony ünnepe értelmetlen lenne húsvét keresztje, Krisztus halála és feltámadása, azaz a megváltás nélkül.

Puritán adventi koszorú

​A legtöbb karácsonyi szokásunk német evangélikus gyökerekkel rendelkezik.

A karácsonyfa állításának hagyománya a legnagyobb valószínűség szerint a 16. századi Németországból ered, és az édenkerti életfa bibliai képéből származik, és még a katolikus lexikon is említi Luther Mártont, aki feltehetőleg az első karácsonyfát állította.

Az adventi gyertyagyújtás is német hagyomány. A 19. századi Németországban mindenütt máshogy várták a karácsonyt: legegyszerűbb formában a bejárati ajtóra rótt huszonnégy krétajellel, melyekből naponként egyet letöröltek. Helyenként huszonnégy jelöléssel ellátott adventi gyertyával, melyből naponként egy kicsit leégettek. Máshol kis fajászollal, melybe naponta egy szalmaszálat helyeztek, a gazdagabbak pedig huszonnégy falra akasztott képpel számoltak vissza december 1-től a szentestéig.
 
Egy hamburgi lelkész, Johann Hinrich Wichern állított először a maihoz hasonló adventi koszorút 1839-ben. Még az előbbiekhez hasonlóan 24 gyertyát helyezett egy kocsikerékre (ebből már a maihoz hasonlóan négy nagy gyertya volt az adventi vasárnapok gyertyája), így tanította számolni az általa alapított árvaházban a befogadott utcagyerekeket. 

​Az adventi naptárak az 1850-es években kezdtek elterjedni szintén német evangélikus körökben, időnként a gyerekek számára habcsókkal díszítve. 1900-as évek elején ezek alapján készült az első nyomtatott adventi naptár 24 karácsonyi képpel, majd az ’50-es években készült az első csokival töltött naptár, melynek változatai mai napig a boltok polcain vannak.

1939-től 1945-ig nem nyomtathattak adventi naptárt Németországban, ez a háború utáni első példány. A kinyíló ablakok mögött még kis kiegészítések voltak a képhez, vagy bibliai idézetek.

Az ablakokban látható karácsonyi villanygyertyák szintén német eredetű szokásból erednek: a kevésbé tehetős családokban karácsonyi piramist állították karácsonyfa helyett, olykor díszesen faragott, gyertyák lángjától forgó lapátos, betlehemes kivitelei is voltak. Sok helyen, a német bányászfalvakban a bánya bejáratára akasztott bányászlámpákhoz hasonlóan világító karácsonyi ívek készültek. Ezeknek egyszerűbb változatai a ma ablakainkba kihelyezett háromszög alakú vagy íves hét izzós villanydíszek.

Díszes német fából faragott piramis, karácsonyfa helyettesítő

Különleges ez az ünnep, hiszen a téli napfordulóval valóban a tavasz felé fordul a természet is, és a mi figyelmünk is. Bár történelmileg és tudományosan nem bizonyítható Jézus inkarnációjának sem ideje, sem módja, mégis istenhívők milliói imádkoznak ezen az ünnepen, de fontos mindannyiunk számára ez az időpont: összefonódott életünkkel, és megerősíti a szeretetet a családjainkban. Nagyon nehéz a karácsonykor egyedül levőknek ez az időszak, ha tehetjük, figyeljünk oda rájuk, lelkileg támogassuk, erősítsük őket!

---

A MI KARÁCSONYI DÍSZEINK