A gyorsan változó természeti és gazdasági környezet számtalan kihívás elé állítja napjaink szőlőtermesztőit és borászait, elég csak a globális klímaváltozással járó, szőlőtermést veszélyeztető kockázatokra vagy akár a koronavírus-járvány okozta megváltozott lehetőségekre gondolnunk. Így Intézetünk, a Tarcalon található Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tevékenysége is sokszínű, foglalkozunk a világ minden szőlőtermesztő országában aktívan kutatott, valamint szinte kizárólag a Tokaji Borvidékkel kapcsolatos témákkal is. A következőkben röviden ismertetem tevékenységünket, melyek közül többet részletesebben is bemutatok a következő hónapok során. A Tokaji Borvidék egyedülálló fajtaszerkezettel rendelkezik. Hat engedélyezett fajtája közül a domináns Furmint valószínűleg itt született, ültetvényeinek legnagyobb része jelenleg is Tokaj-Hegyalján található. Az igen sokszínű Furmint szaporított változatainak, azaz klónjainak kutatása és megőrzése egyik fontos feladatunk, ez elmondható a szintén hungarikum Hárslevelűről is. Még fellelhető típusaikat a tarcali Szarvas-dűlőben található, közel egy hektáros Fajtagyűjteményünkben őrizzük, ahol emellett más tokaji fajták és azok változatai, régi magyar szőlőfajták, csemegeszőlő-fajták és alanyfajták is tanulmányozhatóak. A sokszínűség megőrzése érdekében az előző év őszén munkatársaim csaknem ötszáz(!) idős, értékes szőlőtőkét jelöltek meg szerte a Tokaji Borvidéken, melyeket néhány évnyi megfigyelés után továbbszaporítunk gyűjteményünk gyarapítására. Növényorvos kollégánk automata meteorológiai állomás-hálózatunk adatait is segítségül hívja a szőlőt veszélyeztető kórokozók és kártevők előrejelzésére: a „hagyományos” betegségek, mint a szőlőlisztharmat vagy a szőlőperonoszpóra mellett szinte minden évben jelentkeznek újabb problémák, mint a feketerothadás vagy akár a harlekinkatica. Az ellenük való védekezéssel kapcsolatos tanácsadás szintén fontos feladatunk. Különleges borvidékünk kapcsolata a szürkerothadás nevű betegséggel, hiszen megfelelő körülmények között ez a kórokozó gomba, a Botrytis cinerea idézi elő a nemesrothadást, azaz az aszúszemek kialakulását is. Az egészséges, jóízű szőlő termesztése a talajnál kezdődik, továbbá az sem elhanyagolható, milyen szőlőfajta, azaz alany adja Furmintunk vagy Hárslevelűnk gyökérzetét? Hiszen a szőlőgyökértetű, azaz a filoxéra elleni védekezés részeként „nemes”, európai szőlőfajtáinkat több mint száz éve észak-amerikai származású fajtákra oltjuk, melyek a szőlőtőke talajfelszín alatti részét képezik. Egyes alanyok jobb szárazság-ellenállást biztosítanak a teljes növénynek, mások későbbi vagy korábbi érést idéznek elő. Az ideális alany kiválasztása mellett legalább ugyanilyen fontos a talaj tápanyagtartalmának, a jótékony talaj-mikróbák életközösségének és a megfelelő talajszerkezetnek a megőrzése, javítása, mellyel talajtani és tápanyaggazdálkodási szakmérnök kollégánk foglalkozik. Első lépéseinket tesszük meg két fontos területen: a betegségekkel szemben ellenálló, úgynevezett rezisztens szőlőfajták legújabb generációja jelenik meg napjainkban a világ számos borvidékén. „Tokaji” szempontból való értékelésük, illetve a borvidék számára keresztezéses nemesítéssel előállított fajták a következő 20-30 év távlatában gondolkodva válhatnak fontossá. A precíziós, azaz térinformatikán és automatizáláson alapuló mezőgazdaság a szőlőtermesztésben talán lemaradásban van a szántóföldi „nagyüzemi” növénytermesztéshez képest, de a dróntechnika és szőlőművelő gépek fejlődésével bizonyosan egyre hétköznapibb látvány lesz a Tokaji Borvidék szőlőültetvényeiben is. Új borászati és mikrobiológiai laboratóriumunk magas színvonalú műszerparkkal és hozzáértő kollégákkal szolgálja ki a Tokaji Borvidék termelőit, hiszen a szőlő érésének, a must erjedésének és a bor fejlődésének megfelelő analitikai vizsgálatokkal alátámasztott követése ma már elengedhetetlen a tudatos borkészítés során. Borászati kutatásaink átfogják a tokaji pincékben kialakult és begyűjtött élesztőtörzsek vizsgálatát, a különböző kezelések hatását a borok jellemzőire, a régi tokaji szőlőfajták borászati vizsgálatát mikrovinifikációval, azaz igen kis mennyiségben történő borkészítéssel. Az ökológiai szőlőtermesztés és az organikus borkészítés, azaz a bioszőlő és biobor megtermelése az összes eddig felsorolt területen alapos felkészültséget, egyfajta „rendszerszemléletet” igényel a szőlőtermesztő és a borász részéről. Az ezzel kapcsolatos információgyűjtés, tapasztalatszerzés és tudásátadás a következő generációkkal szemben is fontos kötelességünk.
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
kategóriák
All
Régebbiek
January 2024
|