Legutóbbi sétánkkor Szent Jánostól Szent Jánosig jutottunk. Azóta sok minden történt, és a főtér, hivatalos nevén Kossuth tér is átalakulás előtt áll. A tervek szerint április végére elkészülnek a felújítással, és ígérem, beszámolok róla, milyen lett a végeredmény. Az Oestrich-Winkel téren 2021. júniusában avatták fel Szent Hedvig (Jadwiga) és II. (Jagelló) Ulászló fából készült szobrait. A magyar királylány és férje elsősorban a lengyel-litván kultúrkörben örvend nagy tiszteletnek. A szobrokat litván fafaragó művészek készítették és ajándékozták a városnak. Az előző virtuális sétán említett, 1802-ben készült Nepomuki Szt. János szobrot pedig elvitték restaurálni. Induljuk el a Dózsa György utcán a hegy felé, de térjünk rá a lengyel tábornokról, Bem Józsefről elnevezett utcára, és sétáljunk végig rajta! Mit fogunk látni? Felújítás alatt van a református templom. Az állványok egyelőre eltakarják, de várhatóan 2023-ra elkészül az eredetileg 1802-22 között épült templom. De nehogy azt gondolja bárki is, hogy ilyen „fiatalok” a reformátusok a mi kis városunkban. Már az 1537. évi várostromkor megjelentek Tokajban a protestánsok, és 1542-re már önálló lelkészük is volt. A XVI-XVII. század fordulóján már vesszőből font, sárral tapasztott templomuk volt, amely nagyjából a mai református templom helyén állhatott. Egy kis emelkedőt követően a bal utcaoldal első épülete a Hímesudvaré, melyet Szapolyai építtetett az 1500-as évek elején. A pincészet történetét itt nem részletezem, hiszen ezen a honlapon mindent megtalálsz róla, de mindenképp ajánlom a borkedvelők már-már kultikussá vált helyének személyes felkeresését is. Alig néhány méter, és jobbra a Rózsa közön mehetnénk le, hogy a Tokaji Kávépörkölő Manufaktúra mellett a Bethlen Gábor utcára jussunk. A köz bal oldalán egy régi lakóház vastag fala és azon egy ajtó tűnhet fel a szemfüles sétálónak. Tábla ugyan nem emlékezik róla, de 1802-ben ebben a házban született báró Dercsényi János Lajos császári és királyi udvari tanácsos. Édesanyja a nyelvújító Kazinczy Ferenc testvére, Kazinczy Júlia. Édesapja id. Dercsényi János Zemplén megye körorvosa és minearológus a felvidéki kolerajárvány kezelésekor ismerte meg Júliát, aki szintén a rettegett kórban szenvedett. Meggyógyította, majd feleségül vette és született öt gyermekük, köztük az ifjabb János Lajos. A teljes történetet az Irodalom és színház sétákon szoktam elmesélni. Adódik a kérdés, hogy miért Rózsa köz. A feltételezések szerint az egykori piarista birtok kertjében, ezen a részen gyönyörű rózsákat neveltek a szerzetesek. Ha mégsem megyünk le a Rózsa közön, hanem folytatjuk utunkat a Bem utcán, a Fény-Szín-Tér Galériába érdemes becsöngetni és Vass Etelka helyi festőművész képeiben gyönyörködni. A szomszéd házban van az Erzsébet Pince, mely 30 éve, 1992-ben alakult, amikor a Prácser család megvásárolta az egykori Orosz Cári Borvásárló Bizottság pincéjét. Egyszer majd mesélek erről a borvásárló bizottságról is. Az épület szép példája a mintaszerűen felújított történelmi örökségünknek. Ha az utcán tovább haladunk északi irányba, és balra nézünk, egy szűk kis közt látunk, a Danczka közt. Pap Miklós Tokaji tanulmányok c. könyvében azt írja, valamikor az egész mai Bem utcát Danczka utcának hívták, mert itt laktak a lengyelországi Gdansk (németül Danzig) városából érkező borvásárló kereskedők. Érdemes megmászni a meredek közt, mert a végéről csodás kilátás nyílik. Menjünk tovább a Bem utcán, és jobbra tekintve az egykori ortodox templom toronyablakával találjuk magunkat azonos magasságban. Jelenleg ez a templom is felújítás alatt van, ortodox hívek viszont már nem élnek a városban. A templomokról szóló írásomban majd felfedem, hogyan is kerültek ide az ortodoxok (görög és orosz kereskedők), és miért barokk stílusú, római katolikus templomra emlékeztet az orodox templom formája, ahelyett, hogy szabályos, egyenlő kereszt alaprajzú, csegelyes-, vagy hagymakupolás lenne. Ne lepődjünk meg, hogy a balra, a hegy felé irányuló kis utca szintén Dancka köz! Városképi jelentőségűek voltak valamikor az ún. kézműves házak. Az alagsorban présház, vagy műhely működött, az emeleten lakott a család. Látszik a görög katolikus templom tornya is, és az utca végén az egykori kapucinus kolostor épületéhez érünk. Az egykori sóház hivatalnoka 1711-ben kért kapucinus szerzeteseket Tokajba, amit a bécsi udvar jóvá is hagyott. Új ingatlan építése helyett II. Rákóczi Ferenc egykori Nagy Kúriáját adták nekik, hogy azt alakítsák át rendházzá. Később a kapucinus rendet II. József feloszlatta, az épület a bécsi udvar tulajdonába került vissza, majd az 1900-as évek elején a gróf Tisza-Degenfeld családé lett. Az I. világháború után hadiárvaház és tüdőkórház is működött az épületben. Jelenleg fogyatékkal élők zárt intézete. Eddig tartott mostani sétánk, de folytatása következik!
Programjaimhoz kattints a lenti képre!
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
kategóriák
All
Régebbiek
December 2024
|