A Furminthoz hasonlóan valószínűleg természetes kereszteződéssel létrejött, régi magyar szőlőfajta. A genetikai vizsgálatok alapján egyik szülője a Furmint. Első írásos említése Tokaj-Hegyaljáról, 1723-ból való. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy levelének alakja kissé emlékeztet a hársfáéra, ez az elnevezés más nyelvekben is megjelenik (francia “Feuille de Tilleul”, német “Lindenblättrige”). Érdekes egybeesés, hogy borának illata szintén gyakran emlékeztet a hársmézre. Hagyományosan a Furminttal vegyesen, egyharmad arányban ültették, annak kemény, savasabb karakterű, visszafogottabb illatú borának lágyításásra, az aromavilág gazdagítására szolgált. Alfajtáit Németh Márton írta le Ampelográfiájában: a Nemes Hárslevelű hosszú, hengeres fürtű és jól termékenyül, a Fecskefarkú alfajta fürtje nagyon hosszú, laza, végén gyakran elágazik, kevésbé jól termékenyül, míg a Rúgós Hárslevelű fürtje kicsi, nagyon laza, gyakorlatilag értéktelen. A klónszelekció során egy-egy értékesebb tőke továbbszaporításával emelhető a fajta értéke, ez a Hárslevelű esetén jobban beérő, egyenletesebb fürtméretű, jobb lényeredékű, finom zamatú borokat adó klónokhoz vezetett. Ilyen a legelterjedtebb klón, a T.311 Tarcalról, de említhető a Kecskeméten szelektált K.9, illetve a pécsi P.41 is. Lazább fürtjeit a Furminthoz képest kisebb, vékonyabb héjú bogyók alkotják. Fürtjei nem ritkán hatalmasra nőnek, “akkorák, mint egy kismalac”, szüretkor gyakran fotózkodnak is vele a szedők. A levélszéleken a fogak lekerekítettek, míg szülőfajtájánál hegyesek, fűrészesek, így könnyen elkülöníthetőek. A Furmintnál gyámoltalanabb: rosszul tűri a vízhiányt, hamarabb megjelennek rajta a tápanyaghiányra utaló tünetek, érzékenyebb a betegségekre, főként a lisztharmatra, valamint a fagyra is. Gondos területválasztással, kellő odafigyeléssel termeszthető sikeresen. Az aszúsodásra kevésbé hajlamos, viszont késői érésben jól betöpped. A már említett hársmézes, fűszeres aromavilág a száraz és édes Hárslevelű borokra egyaránt jellemző, jól áll neki egy kevés maradékcukor is. Házasításokban nagyon jó kiegészítője a Furmintnak. Termőterülete a Tokaji Borvidéken 1120 hektár, a szőlőültetvények 20 %-a (TBHT, 2018). Teljes hazai termőterülete 1612 hektár (2008), hagyományosan termesztik az Egri Borvidéken a debrői körzetben, Somlón, a Balaton északi partján és Villányban is. Külföldön Ausztriában, Szlovákiában, Romániában találhatóak kisebb ültetvényei. Tudj meg mindent a Tokaji borvidék többi szőlőfajtájáról is!
0 Comments
Your comment will be posted after it is approved.
Leave a Reply. |
kategóriák
All
Régebbiek
February 2025
|